A szabadság a védjegyünk

2017.02.27/Túléltük a kommunizmust, megmutattuk mekkora erő lakik a nemzetben. A szabadság a védjegyünk - mondta a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve Schmidt Mária.

- A második világháború során és azt követően a győztes szovjet csapatok hétszázezer magyart vagoníroztak be. A lágerekben a legkeményebb kényszermunkát végeztették, a kínzások és a kivégzések mindennaposak voltak. Ilyen lenne a felszabadítás?
Ma demokráciában élünk, szabadok vagyunk, külső hatalom nem állomásoztatja itt katonáit, de nem árt leszögezni: Magyarországot azért nevezhetjük a szabadság földjének, mert nemzetünk belső erői, mi magunk, soha nem hoztunk létre diktatúrát. Marad a kérdés, ha nem kell megküzdenünk diktatúrával, mi a dolgunk? Mivel állunk szemben? Mi az a jelenség, ami az európai nemzetek szinte mindegyikét fenyegeti? A válasz szomorú: a kommunista múlttal való szembenézés hiánya fenyeget bennünket - fogalmazott Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az Anna Grand Hotel dísztermében rendezett megemlékezésen.

A kommunizmus bűneivel való szembenézés nem könnyű, hiszen míg a nemzeti szocializmust a polgári demokráciák igen határozottan elutasították, addig a kommunizmust, ugyanezek a demokráciák évtizedeken keresztül partnernek, amolyan realitásnak tekintették. Máig ez határozza meg a viszonyunkat ehhez az emberellenes eszmerendszerhez. A sok tagadás és hallgatás miatt kiszorult a közbeszédből a kommunizmus áldozatairól való emlékezés.
1956 forradalma a fiatalok számára olyan homályba vesző, mint a honfoglalás, pedig 56 hősei nélkül ma nem lehetnénk büszkék és szabadok - folytatta beszédét a történész, aki külön megemlékezett az 1956-os balatoni srácok példát adó hőstetteiről is.

- Több mint negyedszázaddal a kommunizmus bukása után itt az idő, hogy kimondjuk: ez a nemzet soha nem adta fel a szabadságvágyát, ez az a közösség, mely mindig kitermelte magából a szabadság hőseit. Ez a védjegyünk, ettől vagyunk Európa egyik legéletképesebb nemzete. Gazdag nemzet vagyunk, túléltük a kommunizmust, közben megmutattuk, mekkora erő lakik bennünk. Két érzés vegyülhet bennünk ma: a gyász és a büszkeség. Az egyik összetör, a másik pedig felépít - zárta beszédét Schmidt Mária.

A történész beszéde után a Lóczy Lajos Gimnázium diákjai adtak műsort. Az ünnepség előtt a Bata Ferenc Emlékligetben és a Köztemetőben is rendeztek kisebb megemlékezést a városban.

Az országgyűlés 17 évvel ezelőtt foglalta határozatba, hogy február 25-én minden középiskolában tartsanak megemlékezést a kommunizmus áldozatainak tiszteletére. 1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát a Független Kisgazda Párt főtitkárát és ezzel elkezdődött a totális egypárti diktatúra kiépülése.

balatonfured.hu

PROGRAMOK
2017-11-29 18.30

A Bem Emlékkórus jótékonysági estje.

2017-12-09 17.00

A Magyar Táncművészeti Egyetem előadása.

2017-12-19 19.00

55 éves a legendás zenekar.

IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS


7℃
5.2℃
3.1 km/h
 
Napi menü Füreden

Hirdetés

Hirdetés

Agora
karácsonyi fények 2017.11.24/
Kedves Athos, jómagam, családom és ismerőseim is helytelenítjük a karácsonyi fényeket novemberben. Még ha esetleg Adventtel kezdődnének.Ez így mindenütt, az öss...
Athos 2017.11.23/
kedves Jozsi, kérem mondjon egy olyan várost, ahol november végén még nincs kint a karácsonyi diszkivilágitás. Megsúgom Önnek ez Európa és kis hazánk összes val...
füredi 2017.11.23/
Érdemes elolvasni a zsinagóga felújításáról szóló cikket. Az építész világosan elmondja mit miért tett. Jó hogy a mi, civil véleményünk mellett van egy szakmai ...