Városi értéktár – Amire büszkék vagyunk

2017.10.07/Folyamatosan bővül a városi értéktár, amelynek célja: dokumentálni a település szellemi vagyonát. Bárki tehet javaslatot, így van esély a szubkultúrák, a hivatalos értékrenden túli, Füred identitását meghatározó értékek megjelenítésére is. Alakul egy átfogó kép az Anna-báltól a magyar boglárkán át a Baricska csárdáig.

Eddig 31 füredi jellegzetesség került be a városi értéktárba, ezek közül hat: az Anna-bál, a Baricska csárda, az 1956-os, középen lyukas zászló, az Állami Szívkórház, a római kori cserépégető kemence, valamint a füredi szénsavas források a megyei értéktárban is szerepelnek. Az Anna-bál már a hungarikum bizottság előtt van.
A Balatonfüred Városi Értéktár bizottság elnökével, Molnár Judit önkormányzati képviselővel beszélgettünk.

- Évente kétszer ülésezünk, most októberben lesz a következő találkozónk. A bizottság külső szakértőkkel együtt bírálja el a beérkező javaslatokat. Az elején nehezen indult a gyűjtés, de ma már egy tartalmas értéktárunk van, és időről időre felmerülnek olyan értékek, amelyekre eddig nem gondoltunk. Nagy erénye a kezdeményezésnek, hogy a városlakók határozhatják meg, mit tartanak Balatonfüred értékeinek. Persze a városban sok meghatározó érték van, amelyek nyilvánvalóan szerepelnek a listán, igazán bő ez a választék, de így is érkeztek érdekes javaslatok, olyanok, amelyek valamiért nem voltak a figyelem középpontjában - mondta a balatonfured.hu portálnak Molnár Judit, az önkormányzat Humán Bizottságának illetve az értéktár bizottság elnöke.

- Mondana példákat?
- A természeti környezetünkből több javaslat is érkezett. Itt van például a Tamás-hegyen előforduló magyar boglárka. Ez a liláskék lepke jellemzően itt nálunk fordul elő, egyébként a város egyik jelképe is. Több növény is felmerült, a leánykökörcsintől az ékes vasvirágig. Javasolták, hogy a Balatonfüred a szívbetegek Mekkája kifejezést is tárgyaljuk. Számomra azonban a város római kori értékei voltak a legérdekesebbek. A figyelmünk talán túlontúl is a reformkorra irányul, így ezek az értékek kicsit elfelejtődtek. A Fürdő utcában 1978-ban feltárt római kori cserépégető kemence már bekerült az értéktárba, de vannak még itt érdekességek. Palágyi Sylvia régész írt egy könyvet a város római kori temetőiről, sírjairól, és úgy tudom, a római kori villákról is van bőven ismeretanyag. Szerintem érdemes lenne minderre jobban fókuszálnunk.

- Említene néhányat a városi értéktárból?
- Sokrétű a városi értéktár. Része a város hírét évszázadok óta erősítő szénsavas források, a 115 év alatt több tulajdon és névváltozáson átment Balatonfüredi Hajógyár is, amely megteremtette a hazai vitorlás hajók gyártásának illetve a vitorlás sport fejlődésének alapjait, nemzetközi hírnevet szerzett a városnak. A város kulturális örökségének fontos részét képező, nagy múltra visszatekintő Kodály emlékhangversenyek, a füredi mézeskalács, és a magyar hímző kultúra részét képező, a helyi református gyülekezet egyedülálló, több száz éves, a Fehér templomban látható úrasztal terítői. A Tempevölgy, a Balatonfüredi Yacht Club, illetve a Krisztus Király plébánia templom üvegablakai. A város természeti értékei is bekerültek e leltárba, így az Európában igen ritka lepkefaj a magyar boglárka, a leánykökörcsin, a pukkanó dudafürt, a bodorka, a füredi ammonitesz, az ékes vasvirág illetve a cserszömörce. A teljes lista egyébként itt a város weboldalán illetve a helytörténeti gyűjtemény honlapján is megtekinthető.

- Meddig bővíthető a lista?
- A városi értéktárnak véleményem szerint nincs határa. Várjuk az újabb felvetéseket, például a gasztronómia területéről még nem érkezett javaslat. Az országos értéktárba való felterjesztés már más. Eddig egy javaslatunk volt: az Anna-bál. Ide nem egyszerűen csak javaslatot várnak, hanem komoly, átfogó bemutató anyaggal kell alátámasztani a felvetést. Az Anna-báli javaslatunkra azt kérték, bővítsük ki a nagy hagyományú rendezvényt a természeti és épített környezet, a reformkori városrész bemutatásával, - mindez együtt szerepeljen. Elkészítettük így az anyagot, most újra a hungarikum bizottság előtt van. A Jókai Emlékház egyelőre a megyei értéktár bizottság előtt van, de ezt is szeretnénk hungarikumnak jelölni, mint kulturális emlék és egyben működő, modern múzeum. Prőhlre Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója segített az anyag összeállításában. Reményeim szerint mindkét esetben jó esély van rá, hogy megkapják a hungarikum besorolást. Egyelőre még az Állami Szívkórházról gondoljuk azt, hogy felterjesztjük az országos értékek közé, hiszen az eklektikus épület nem csupán Füred emblematikus helye.

- Voltak olyan javaslatok, amelyeket végül elutasítottak a megyei illetve az országos értéktár bizottságai?
- Igen, például az 1956-os, lyukas zászlót, amit az arácsi mezőgazdasági szakiskola diákjai vágtak ki bicskával, és vittek végig magukkal Tihany, Aszófő, Pécsely, Szőlős településeken, nem fogadták el hungarikumnak, pedig a jelenlegi ismeretek szerint eredeti, kivágott címerű, 56-os nemzeti lobogó a füredin kívül csak egy darab van a Hadtörténeti Múzeumban. A Hungarikum Bizottság azonban még tárgyalni fogja, döntése eltérhet a Kulturális Örökség Szakbizottság véleményétől. Több javaslatunkat is át kellett dolgozni. De tapasztalataink szerint ez máshol is így működik. Tavaly a pápai értéktárat tekintettük meg, a látogatás egy szakmai konferenciával volt összekötve, idén Várpalotára látogatunk. Úgy látom, a városi értéktár erősíti a helyi identitástudatot, a javaslatok alapján valóban összeáll a kép, mire vagyunk mi itt, helyben büszkék.


A 2012-ben hozott Hungarikum-törvény lehetőséget nyújt minden településnek egy helyi értéktár felállítására, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonfüred is.
A törvény ugyan megszabja, az értéktárba vétel menetét valamint meghatározza a nemzeti érték fogalmát, tulajdonképpen bárki tehet javaslatot arra, mit tart a város értékének. Nem kell kizárólag magasztos, egyedi, tárgyias formában megjelenő értékekre gondolni. Minden szellemi, anyagi, természeti és közösségi érték, vagy termék, alkotótevékenység, hagyomány, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó jelenség, épület, szobor, természeti környezet, rendezvény, a vendéglátáshoz, turizmushoz köthető attrakció egyaránt felkerülhetnek a listára.
A Magyar Értéktár alulról építkező piramis rendszer, amely több szinten összegzi a javaslatok alapján összeállított értékeket. A települések helyi értékeiből állítják össze a megyei értéktárat, azokból pedig az összes hazai tájegységet átfogó magyar értéktárat, amelyből aztán kiemelik a hungarikumokat.
A városi értéktárba akkor kerülhet be egy, a város területén található érték, ha valaki írásban kezdeményezi azt. A beérkezett javaslatokat az önkormányzat Humán Bizottsága évente kétszer összegzi és az adott terület szakértőivel megvitatja. A bizottság feladata eldönteni a védelem szintjét is, ami lehet helyi, megyei vagy országos.

Az NMI Művelődési Intézet, mint szakmai együttműködő partner vesz részt Balatonfüred, és a térség helyi értékei és értéktárai nyilvánosságának megteremtésében.


PROGRAMOK
2017-12-16 18.00

Faludy György versei Hobo modorában.

2017-12-21 17.00

Ladányi Tamás asztrofotós könyve.

2017-12-19 19.00

55 éves a legendás zenekar.

IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS


7℃
5.8℃
2.1 km/h
 
Hirdetés

Hirdetés

Napi menü Füreden

Hirdetés

Hirdetés

Agora
Zeneszerető 2017.12.14/
Az adventi programok sorában kellemes szórakozást nyújtott a város gyermekkórusainak a Füred Dixieland Band-del közös karácsonyi hangversenye. Hiányoltam viszon...
Közmeghallgatas 2017.12.13/
Talán Arács nem Füred? Gondolja, nem engedik be? Elég viccesen érvel. A versenyszferaban így szokás?
útfelújításnak 2017.12.13/
Hová siet? Ha negyven helyett ötvennel megy Arácsról Csopakra, akkor épp egy perccel ér hamarabb! A baleseti kockázat viszont nagyobb lesz. Megéri?