Vele kezdődött a magyar modern festészet. Életműve elementáris, sodró lendületű, és rendkívül elmélyült – mondta Plesznivy Edit, a Magyar Nemzeti Galéria művészet-történésze, a Vaszary Villában nyíló Ferenczy Károly és a nagybányai mesterek kiállításának kurátora.
– Ferenczy Károly vitathatatlanul a magyar festészet egyik meghatározó, kiemelkedő alakja. Későn kezdett el festeni és korai halála vetett véget munkásságának, ennek ellenére életműve súlyos és megrendítő erejű, amely több főművet is tartalmaz. Rendkívül zárkózott, igen elmélyült alkotó, aki szinte soha nem volt elégedett magával, festményeit rendre újraalkotta, életműve ezért több jelentős korszakra is bontható. Aprólékosan, tépelődve festett, számos képét újra és újra átfestette, sőt voltak munkái, amelyeket szétdarabolt. Mindig a tökéletességre törekedett. Képeire a monumentalitás jellemző, klasszikus múzeumi művészetet akart teremteni. Nagyon felkészült, klasszikus műveltségű, karizmatikus művész volt, vele kezdődött a hazai festészet modernizációja – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Plesznivy Edit (képünkön) művészettörténész, a május 3-án nyíló kiállítás kurátora.
A Hit, mítosz, költészet című kiállítás Ferenczy Károly és a nagybányai művésztelep alapító mestereinek biblikus és vallásos tárgyú képeiből, valamint mitológiai és irodalmi ihletésű műveiből ad reprezentatív válogatást, melynek gerincét a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött képek alkotják, de a szentendrei Ferenczy Múzeumból valamint magángyűjteményekből is érkeztek művek a tárlatra. Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Thorma János, Glatz Oszkár, Csók István és Koszta József mintegy félszáz műve látható a kiállításon.
A nagybányai festőközösség megalakulása 1896-ban a modern magyar művészet megszületését jelentette. Művészi programjuk egyik fontos célja volt a hagyományos történeti és vallásos festészet megújítása is. A festői Nagybánya friss rétjei, ligetei, barátságos hegyei, emberléptékű városi környezete vált a bibliai szent események helyszínévé a nagybányai alapító mesterek festészetében. A festőközösségnek kezdetekben Hollósy Simon volt a mestere, ám helyét idővel a „legmélyebb alkotó” Ferenczy Károly vette át.
– Ferenczy nem volt vallásos, a bibliai témájú képei mégis az egész életművét végigkísérik. Ez egyrészt klasszikus műveltségéből ered, másrészt jellemzően az egyes élethelyzeteinek megfelelően nyúlt egy-egy bibliai témához. Az ember és táj kapcsolata foglalkoztatta, az átlényegített természet jelenik meg festményein, így lesz aztán a nagybányai táj a bibliai jelenetek színhelye. Összesen 11 darab monumentális bibliai témájú festménye van, ezek közül több főműve is látható lesz a Vaszary Villában, például az emblematikus műve a Háromkirályok vagy A tékozló fiú – összegzett Plesznivy Edit, aki hozzátette: Vaszary Kolos esztergomi érsek egykori villája méltó keretet ad a tárlatnak, amelyet a nagybányai művésztelep alkotóinak festményei tovább gazdagítanak.
A Magyar Nemzeti Galéria és a Vaszary Villa közös kiállítása szeptember 15-ig látogatható majd a füredi galériában.
balatonfured.hu
Agora