A trianoni békeszerződés a nemzet egyik nagy traumája, Magyarország elveszítette területének és nemzeti vagyonának mintegy kétharmadát, ráadásul az elcsatolt területeken hárommillió magyar is élt. Egy nem várt sokk volt – mondta Romsics Ignác történész.
Történelmi visszatekintésében Romsics Ignác az újrakezdések országának nevezte Magyarországot, megemlítve a mongol, tatár hadak rombolását, később a török uralmat, majd az 1867-1918 közötti virágzó és az épített kultúrában máig meghatározó korszak után az újabb sokkot: az 1920-ban aláírt trianoni békediktátumot.
– Az elcsatolt területek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán karnyújtási távolságra volt. Ez végképp elfogadhatatlanná tette a döntést. A békeszerződés évtizedekre meghatározta Magyarország politikáját, az ország és a nemzet újra megosztott lett. Sokan egyenesen úgy vélték, hogy ekkora katasztrófa után nem lehet talpra állni, ez egy újabb Mohács, de a történelem bizonyította, hogy Mohácsot követően is lehetett. Aztán 1947 után negyven évig nem vagy csak félrevezető módon lehetett beszélni Trianonról. A rendszerváltozáskor egyértelmű volt: a hazai külpolitikának a legfontosabb feladata az anyaország és a határon túli magyarság közti kapcsolat helyreállítása. Ez zajlik ma is. Jelenleg is sok vita van arról, mit lehet tenni, egyáltalán kell-e tenni valamit. Meggyőződésem, hogy a határok revíziójára nincs mód. Az Európai Unió biztosíték arra, hogy Magyarország érvényesíteni tudja érdekeit, az unión kívüli politizálás nem járhat eredménnyel – mondta a Trianon emlékműnél tartott beszédében Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, aki az ünnepség előtt a Közösségi házban tartott előadást a békediktátumról.
A megemlékezésen a Litéri Zöldág Táncegyüttes, és Baksa Kata népdalénekes lépett fel.
A Jobbik füredi szervezete külön megemlékezést is tartott a Trianoni emlékműnél, ahol ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész, Kepli Lajos (Jobbik) országgyűlési képviselő és Ujhelyiné Károlyi Krisztina önkormányzati képviselő mondott beszédet.
balatonfured.hu
Agora