Megérkeztek Joan Miró, Eduardo Chillida, Antoni Tàpies és kortársaik alkotásai a Vaszary Galériába. A hétvégén nyílik meg a Művészet és tér című absztrakt, nonfiguratív grafikákat bemutató kiállítás. A világhírű alkotókat felvonultató tárlatról annak rendezőjével beszélgettünk.
– A 20. század absztrakt művészete különösen alkalmas a nem látható, nem mérhető, nem magyarázható „valóság” érzékeltetésére. Az absztrakt alkotások rádöbbentik a szemlélőt, hogy minden képnek rejtett mondanivalója van, a tárgyi ábrázolás mögött rejlik a lényeg. Hajlamosak vagyunk megragadni a látvány csapdájában, ezek a nonfiguratív grafikák viszont szinte kikényszerítik a szemlélődőből, hogy asszociáljon, hogy legyen viszonya a képhez. Be kell lépni ezekbe a képekbe, be kell lépni a fekete vonalak, foltok, felületek mögé. Ha kellő időt hagyunk nekik, akkor rájövünk, a képek fehér felülete, nem az üresség, hanem egy nagyon is életerős alkotóelem – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Marghescu Mária, aki Herpai András művészettörténésszel közösen rendezte a kiállítást.
Több világhírű alkotó grafikáját mutatja be a kiállítás, amelynek külön érdekessége, hogy egy-két kivételtől eltekintve egyikük munkái sem voltak eddig Magyarországon láthatók. A szobrászok illetve festőművészek grafikái a második világháború után az ötvenes-hetvenes években készültek, többségük a diktatórikus társadalmakban egyáltalán nem kapott publicitást.
– Magyarországon az absztrakt művészet befogadása azért megy nehezebben, mert ez a stílus évtizedeken át betiltott volt az országban, a diktatúrák nem kedvelték a szellemi megújulást hozó irányzatot, márpedig általában az tetszik nekünk, amit megismertünk, megszoktunk. Hamvas Béla is ír arról, hogy az emberiségnek van egy eredendő spirituális, metafizikai érzékenysége, egy tudatalatti tudása arról, hogy a látható, fogható, mérhető világgal párhuzamosan létezik egy másik valóság is. Ebbe léphetünk be a kiállításon szereplő absztrakt alkotások révén – vélekedett a kiállítás kurátora.
Az Ars et Vita Alapítvány gyűjteményéből származó mintegy száz alkotás között láthatók lesznek egyebek mellett Joan Miró hidegtűvel készített grafikái. A Vésnök naplója című grafikákat Miró már idős korában, híres művészként alkotta, rémálmait, szorongásait igyekezett feloldani velük. Itt lesz Chillida műve, amelyhez maga Heidegger írt tanulmányt, s ami aztán az egész kiállítás rendező elvét is adta, miszerint a tér nem semmi és nem is hiány.
Külön teremben kapnak helyet Pierre Alechinsky kínai tusrajzokat idéző munkái illetve a kortárs európai művészet egyik legismertebb alakja, a katalán származású Antoni Tàpies alkotásai.
A tárlaton szereplő művészek: Pierre Alechinsky, János Bér, Eduardo Chillida, Alain Clément, Deim Pál, Etienne Hajdu, Gerhard Hoehme, Alexandre Hollán, Kozo, Andreas Ludwig, Nicola de Maria, Joan Miró, Vieira da Silva, Emil Schumacher, Árpád Szenes, Günther Uecker, Antoni Tàpies, Bram van Velde, Jan Voss.
A kiállítás ünnepélyes megnyitóját december 14-én, szombaton, 11 órakor rendezik a Vaszary Villa Galériában.
A tárlat március végig látogatható.
balatonfured.hu
Agora