Eleven, elementáris és színes alkotások. Izzó, lüktető festmények, hangok és színek viszonya, Michelangelo inspirálta ragyogás. A Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, Keserü Ilona alkotásaiból nyílik kiállítás a Vaszary Villában.
Alighanem Keserü Ilona volt az első magyar posztmodern, aki a hatvanas években, a gúzsba kötött hazai képzőművészettel dacolva újszerű, hiteles és egyéni alkotásaival egyszerre volt modernista és aktuális.
Füredi kiállításán a líra, a gyász és a megnyugvás különös elegyét megjelenítő Balatonudvari sírkősorozata valamint az érzéki anyagszerűséget árasztó nyersvászon domborművek mellett Michelangelo rendhagyó színhasználatára, a 14. századi itáliai festészetben használt Cangiante technikára reflektáló alkotásai láthatók.
– Meghatározó élményt adtak a Sixtus-kápolna falfestményei, amelyek évekig tartó tisztításuk után ragyogó színű új képekként jelentek meg a régóta ismert és csodált sötét bőrszínek, gomolygó szürkék helyén. Michelangelo újonnan feltárt elementáris színegyüttállásai szinte mámorossá tettek. Hosszú kutatómunka kellett hozzá, hogy kiderüljön: a cangiante színrendszert alkalmazta a kápolna mennyezetén, ebből konkrét recepteket, festészeti megoldásokat tartalmazó kézikönyvet is írt, amely a saját korában kéziratos másolatokban terjedt – nyilatkozta Keserü Ilona.
A kiállításmegnyitóról képek itt.
A tárlat festményeken, papírmunkákon, objekteken és fotókon, mintegy ötven alkotáson keresztül, kisebb egységekre bontva, mutatja be az alkotó festészeti tematikáit, a 60-as évek szabad gesztusokra alapozott, dinamikus festményeitől a sírköveken át, egészen a lenvászon domborításokig, amelyeket Keserü Ilona legegyedibb és legeredetibb művészi megoldásai között tartanak számon.
– A hullámmotívum és a színkutatás a kiállítás két kiemelt témája, amelyek nagy hangsúlyokkal jelentkeznek Keserü munkásságában. A kiállított művek jól mutatják, hogy a visszatérő formák és motívumok mellett a szín is képes évtizedek alkotói termését egyetlen, nagy sorozattá összefűzni. Keserü Ilona életművének egyik legfontosabb eleme a szín, amelynek tulajdonságait, strukturáló képességét és expresszív felhasználási lehetőségeit a művész a kora hatvanas évektől fogva vizsgálja. A szín iránti ösztönös vonzalom és a festői színhasználat tudatos elemzése találkozik tehát a kiállításon – válaszolta a balatonfured.hu kérdésre Aknai Katalin művészettörténész, aki Kovács Anna Zsófiával együtt a tárlat kurátora.
Aknai Katalin hozzá tette, igyekeztek új szemléletű kiállítást rendezni, amelyen több kép is magángyűjteményekből való.
A színváltás megismeréséhez alapvető forrás volt Keserü számára Cennino Cennini toszkán festő Libro dell’Arte című, 1390 körül fogalmazott művészi traktátusa, amely pontos, hiteles leírást ad a technikáról, több lehetséges színkombinációt sorolva. Keserü immár több mint két évtizede foglalkozik e szokatlan színhasználat tanulmányozásával, az absztrakt festészet világában vizsgálva a különleges színpárosítások adta lehetőségeket, új életre keltve a régi festői eljárást.
A kiállítás július 27-ig látogatható majd a Vaszary Villában.
Keserü Ilona 1933-ban született Pécsett. Festő szakon végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Mestere Martyn Ferenc. 1960-tól könyvillusztrációkat készített, jelentős színházakban dolgozott díszlet- és jelmeztervezőként, 1983-tól rajzot és festészetet tanított, a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola egyik alapítója. Külföldön többször volt vendégprofesszor.
1963-ban olasz állami ösztöndíjjal részt vett a római Accademia di Belle Arti szabad kurzusán, itt önálló tárlaton mutatta be alkotásait. Műveiből egyebek mellett Velencében, Párizsban, Berlinben, Milánóban, Rómában, Londonban, Bécsben, Prágában rendeztek önálló tárlatot, de volt kiállítása az USA-ban és Szöulban is.
1984-ben Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1989-ben Érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben Kossuth-díj kitüntetésben részesült. 2013-ban a Magyar Festészet Napja alkalmából Életműdíjat kapott.
balatonfured.hu
Foto: Csortos Szabolcs
Agora