Merre tart a hazai kemping-turizmus, egyáltalán milyen fejlődési lehetőségek vannak? Miért fontos Füreden ez a speciális vendégkör, és mi a szándék a városi tulajdonba került kempinggel?
A hazai kempingturizmus helyzetéről rendeztek szakmai konferenciát a városban. A fórumon egyebek mellett elhangzott: miközben Európában egyre népszerűbb a kempingturizmus, addig Magyarországon tíz-tizenöt éve semmilyen fejlesztés nem történt ezen a területen, csökkent a kempingek száma és kapacitása, ráadásul a 2014-20-as uniós fejlesztési program nem kínál a szállásadók részére vissza nem térítendő támogatást.
A Balatonfüreden eltöltött vendégéjszakák harminc százalékát teszik ki a kempingezők, jellemzőjük, hogy a szállodák vendégeihez képest jóval többet költenek a város vendéglátóhelyein, ráadásul eltökélten ragaszkodnak ehhez a nyaralási formához, azaz kizárólag csak egy minőségi szolgáltatást nyújtó kempinggel tarthatók Füreden.
– Rendkívül fontos a kempingturizmus Fürednek, sok vendégéjszakát hoz, és az ideérkezők nem a szállodákban, hanem a városban költik el a pénzüket, ami kedvez a kisvállalkozóknak. Az elmúlt évtizedben sokat amortizálódtak a balatoni kempingek, meggyőződésem, hogy komoly, minőségi fejlesztésekre van szükség, ez az egyetlen járható út. A város ragaszkodik a kempinghez, ezért is vásároltuk meg a 22 hektáros területet, amelynek mindenképpen megtartjuk a funkcióját és a vitorlás kikötőt, a strandot, az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat egyaránt érintő jelentős fejlesztéseket tervezünk. A füredi kempinget kétmilliárdos befektetéssel egy európai színvonalú turisztikai szolgáltató komplexummá tudnánk fejleszteni, ez a jelenlegi viszonyokat tekintve egy jó beruházás lenne – fogalmazott Bóka István polgármester, aki hangsúlyozta: a Balaton-parti kempingek a nemzeti kincs részét képezik, ezért az lenne az előnyös, ha a többségében jelenleg felszámolás alatt álló ingatlanok önkormányzati illetve állami tulajdonba kerülnének.
A füredi kemping megvásárlásáról részletek itt.
– Látjuk a turisztikai tendenciákat, látjuk, hogy Európában mindenütt nőtt a kempingekben a forgalom, ráadásul már rég nem igaz az a tétel, hogy a kempingezők olcsó turisták. Nagy baj, hogy csökkent a hazai kempingek száma, 249 ilyen létesítmény van ma az országban és a kapacitásuk is romlott. Fejleszteni kell, minőségi beruházásokra van szükség, ezekhez kedvezményes hiteleket kell nyújtani – vélekedett dr. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár a Maragréta Hotelben rendezett fórumon.
Tavaly 1,6 millió vendégéjszakát regisztráltak az ország kempingjeiben, ami visszaesést jelent, ennek okai szerteágazóak. Az elmaradott infrastruktúra, a megváltozott igények, a környező országok fejlesztései illetve vonzó szolgáltatásai mind közrejátszanak ebben – mondta Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató helyettese, aki kiemelte: tudjuk mire van szükség, hiszen egész Európában élénk kereslet van a kempingturizmus iránt, a 3-4 csillagos, minőségi szolgáltatókat keresik, adott tehát a feladat, ennek feltételeit Magyarországon is meg kell teremteni.
Dr. Réfi Antal a Magyar Kempingek Szakmai Szövetségének elnöke hangsúlyozta: legalább 90 százalékos támogatottságú fejlesztési programokra van szükség ahhoz, hogy az elmaradt külföldi turistákat visszacsábítsuk az országba, kampányokra, további autópálya építésre lenne szükség.
A Balatontourist 17 kempinget üzemeltet, amelyekben évi 180 ezer vendég fordul meg, mintegy hatszázezer vendégéjszakát produkálva. Egyre nagyobb az igény a légkondicionált mobilházakra, minőségi lakókocsikra, üdülőházakra – hangzott el a fórumon.
– Új vendégeket kell szereznünk, ehhez viszont sürgősen fejlesztenünk kell. A belföldi vendégforgalomra egyre inkább a rohamturizmus a jellemző, 2-3 napos dekádokban gondolkodnak, és az utolsó pillanatban döntenek csak az utazásról, amikor már bizonyosan tudják, hogy jó idő lesz – mondta Székely Ferenc a Balatontourist igazgató helyettese, aki kiemelte: miközben az utóbbi időben romlott az ország megítélése, a Balaton imázsa javult.
balatonfured.hu
Agora