Kétnapos tanácskozást tartottak a visegrádi csoport államfői és a horvát elnök Balatonfüreden, a találkozó fő témája a bevándorlás, a klímaváltozás és a nyugat-balkáni helyzet volt.
Áder János államfő meghívására a Visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Horvátország elnökei csütörtök délelőtt érkeztek meg Balatonfüredre. Először a visegrádi országok vezetői tárgyaltak, a horvát elnök később csatlakozott hozzájuk.
Áder János magyar, Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Andrej Kiska szlovák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő péntek délelőtt az Anna Grand Hotelben folytatta a megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.
Fotógaléria a konferenciáról. Katt a kis képre.
{photogallery}3358{/photogallery}
Kevés idő van a cselekvésre a migrációs válságot illetően, ezért az eddigi halogatást sokkal határozottabb cselekvésnek kell felváltania az EU részéről – mondta Áder János köztársasági elnök, a V4-es államfők és a horvát elnök kétnapos balatonfüredi csúcstalálkozója végén tartott sajtótájékoztatón.
A magyar államfő kiemelte: a migrációs válság kérdésében a lényeges szempontokat illetően egyetértés volt az elnökök között.
Milos Zeman cseh államfő hangsúlyozta, megértik Magyarország és Horvátország nehéz helyzetét, és remélhetőleg az EU határozottabb fellépést mutat, mint eddig, mert az unió egyelőre képtelennek látszik a saját külső határainak védelmére.
Andrzej Duda lengyel elnök azt mondta, hatékony és megfelelő uniós politika kell, de ma ilyen nem létezik.
Andrej Kiska szlovák államfő kijelentette: fontos a szolidaritás az uniós országok között, nehogy Európa ismét keleti és nyugati részre, régi és új tagállamok csoportjára essen szét.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hangoztatta: a migrációs válság hosszú távú kihívás, az elkövetkező években is problémát fog jelenteni az EU-nak.
Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic már szerdán tárgyalt a budapesti Sándor-palotában, a konzultáció fő témája a migrációs válság volt. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a két államfő egyetértett abban, hogy nem Magyarország vagy Horvátország problémájáról van szó, az EU-nak és a nemzetközi közösségnek is lépéseket kell tennie az ügyben.
A visegrádi csoport Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország együttműködéseként jött létre 1991. február 15-én, hogy segítse a kelet-közép-európai térség három rendszerváltó országának euroatlanti integrációját. Csehszlovákia kettéválásával, a Cseh Köztársaság és Szlovákia létrejöttével 1993-ban négytagúvá vált a szerveződés. A visegrádi együttműködés elnevezés arra az 1335-ös találkozóra utal, amelyen a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének erősítésére.
MTI
Agora