El kell hinnünk, hogy 1956-ban fogalmazódott meg az az eszmekör, ami a rendszerváltáskor újabb fordulatot adott a nemzetnek. Pereljük vissza a forradalmat – mondta beszédében Alexa Károly.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Kovászna parkban, a Szabadságharcos fiú szobránál rendezett ünnepségen az irodalomtörténész kiemelte: tünetértékű, ahogy az 1848-as események és az 1956-os forradalom között rendre párhuzamot állítunk, majd az összehasonlítás után szükségszerű a sajnálkozás: hol van 1956 mitológiája, hol a jelképes tettek? Az önpusztulással mit sem törődő nemzet a maga szabadságküzdelmével példát tudott adni a világnak, de a példázatos hősiességet a bukás, az össznemzeti mártírium követte.
Vannak 56-os magyar kódok – folytatta Alexa Károly. A kilyukasztott nemzeti zászló, a széttört bronz Sztálin, a bíróság előtt álló Tóth Ilona elrévedő angyalarca, a rettenthetetlen Mansfeld Péter, a 301-es parcella, a hullahegy a Parlament előtt.
Fotógaléria, katt a kis képre.
{photogallery}3374{/photogallery}
– 1956 utóéletének a tragikuma az, hogy a népidegen hatalom képes volt megállítani az időt, azt ami a nemzeti emlékezetet táplálja. Galádul kihasználta, hogy egy olyan népet kell pacifikálnia fegyverrel és a történelem, talán legundorítóbb szóömlenyeivel, amely nép nemzetként a XX. században ért históriai sorsa legmélyére. Csak egy alig két hetes forradalmi lobbanásra maradt ereje, amelyben épp az a generáció szenvedte a legnagyobb csapást, amely a jövő záloga lehetett volna: a fiatalság, az örök magyar Petőfik korosztálya – mondta beszédében Alexa Károly irodalomtörténész, aki mindezt groteszk históriai szomorújátéknak nevezte, hiszen a megállított idő nemcsak az emlékezést sorvasztotta el, hanem konzerválta a nemzetellenes erőket.
A rendezvényen közreműködött Balatonfüred Város összkórusa Pileczky Erzsébet karnagy vezetésével, Baranyi Péter színművész és a város Koncert Fúvószenekara
Az ünnepség után a résztvevők megkoszorúzták a Szabadságharcos fiú szobrát.
balatonfured.hu
Agora