1956. október 23-án a fiatalok hosszú évek óta tartó lelki és tudati rabszolgaságból szabadultak fel. Ez volt a legtisztább forradalom – mondta beszédében Kovács István költő.
– Az 1956-os magyarországi események voltak a világtörténelem egyetlen igazi forradalma, mert nem a szociális követelések, hanem az egyén és a közösség megnyomorított tudata miatt lázadt fel a társadalom – vélekedett a híres német filozófus Hannah Arendt. Azt mondják, a forradalmakhoz általában az adott népesség 4-5 százaléka kapcsolódik, Magyarországon, 1956-ban, a lakosság 15 százaléka mozdult meg, mondhatni az egész ország, Budapest és a vidék is egyet akart – fogalmazott ünnepi beszédében Kovács István költő, történész.
A hagyományoktól eltérően ezúttal az Anna Grand Hotel dísztermében tartott ünnepségen a szónok felidézte a hatvan évvel ezelőtti történéseket, kiemelve, hogy rendkívüli céltudatossággal ment szembe a társadalom a magát mindenhatónak tartó diktatúrával.
– 1956. októberében a mosolyok országa volt hazánk, majd pár nap leforgása alatt Budapest terei szinte temetőkké váltak. A csönd a leghitelesebb emlékezés. Ha méltók vagyunk rá, akkor kirajzolódhat a mi arcunk is, a Rákosi címertől megfosztott, lyukas zászló mögött felsejlő történelmi tett szereplői között. Mindig csöndben ünnepeljünk, de mosolyogva – zárta beszédét a szónok.
Az ünnepség elején Oberfrank Pál szavalta el Illyés Gyula Egy mondta a zsarnokságról című versét, majd a Magyar Állami Népi Együttes férfi tánckara és zenekara adott műsort.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából több napos programsorozattal emlékezett meg a város a történelmi eseményekről. Könyvbemutatók követték egymást, a Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadásában megjelent helytörténeti könyv Füred és Arács az 56-os forradalomban betöltött szerepét taglalja, de bemutatták Illyés Gyula 1956. október 24. és 1957. január 31. között írt feljegyzéseit tartalmazó, fényképekkel gazdagon illusztrált frissen kiadott naplóját is.
Az Atlantisz sorsára jutottunk című kötetet az író lánya Illyés Mária és Kodolányi Gyula költő, irodalomtörténész mutatta be az érdeklődőknek.
– Apám naplójegyzeteit véletlenül találtuk meg két évvel ezelőtt a padlásunkon, egy újságpapírba csomagolva. Édesanyám sem tudott róla, hiszen a nyolc kötetes Illyés naplókból ez az időszak hiányzik. A napló hamisítatlan képet ad a forradalomról, száz nap történésein keresztül követhetjük nyomon apám miként vélekedett az eseményekről. A könyv hitelessége több rétegű – fogalmazott Illyés Mária, aki hozzátette, a forradalom leverése után Illyés Gyula idegrendszere összeroppant, több hónapon át kórházban kezelték.
Szombaton, az 50. évforduló alkalmából felavatott Bibó István szobrát a politikus fia, ifj. Bibó István koszorúzta meg. A megemlékezést követően a művészettörténésszel, nyugalmazott gimnáziumi igazgatóval Szőcs Géza beszélgetett.
Dr. Bibó István az esten hangsúlyozta: sajnálattal látja, hogy az a higgadt, mértékadó, demokratikus hang, amelyet apja képviselt kiveszett a hazai közéletből, és a politikusi pálya erősen devalválódott.
balatonfured.hu
Agora