A tavak bolygónk kritikus fontosságú vízi környezetének részét képezik, ezért hangsúlyos helyet kell kapjanak az unió tagországaiban illetve fontos nemzetközi szervezetek fórumain. A tavak minősége folyamatosan romlik, biológiai sokféleségüket súlyosan károsítják a szennyeződések, a környezetüket érintő társadalmi-gazdasági fejlődés és a globális éghajlatváltozás.
– Az európai tavak ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, közös fellépésre, fejlesztési koncepcióra lenne szükség. Jelenleg a tavakra és térségükre nincs integrált fejlesztési politika, holott igen markáns természeti és gazdasági értékkel rendelkeznek, és nagy a társadalmi jelentőségük is. Minden létező fórumon el kell mondani, hogy helyzet van, kezelni kell tavaink problémáját, megoldásokat kell találnunk. Nagyon bízunk benne, hogy az unió meghallja a szakemberek álláspontját és a következő fejlesztési ciklusban felállít egy átfogó koncepciót – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a városban tartott szakmai tanácskozást Bóka István polgármester.
A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának finanszírozásával a Tudomány és Régiók találkozása címmel tartott Balatonfüreden konferenciát az európai tavak közös problémáinak és fejlesztési lehetőségeinek témakörében.
A tavak jelentős mértékben ki vannak téve a környezeti változásoknak (vízminőséggel, vízmennyiséggel kapcsolatos problémáknak), vagy akár a globális éghajlatváltozás hatásainak. Rendkívül sérülékeny területek, érzékenyen reagálnak a globális és helyi változásokkal szemben. Gazdasági szempontból a tavakra túlnyomó részben a turisztikai hasznosítás, szezonális leterheltség jellemző.
A fenti problémák hosszútávon a tavak pusztulásához, az édesvíz készletek csökkenéséhez vezethetnek. A tavak kezelésében szemléletváltásra van szükség, amely eredményeként a tavak a változó környezeti viszonyok között is biztosítani képesek az emberiség életében betöltendő szerepüket.
A Balaton régióban 275 ezer az állandó lakosok száma. A térségben csak ideiglenesen jelen lévő nyaralótulajdonosokkal együtt ez a szám már ötszázezer. A nyári csúcsidőszakban a turistákkal együtt viszont már egymillióan élik és használják a tavat és környezetét.
A Balaton vízminősége egészen 1994-ig erősen romló tendenciát mutatott, azóta jelentősen javult a helyzet, a tó vízminősége kiváló, de egyben rendkívül sérülékeny is – hangzott el a tanácskozáson.
Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klíma- politikáért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta: a klímaváltozás veszélyes, de egyben lehetőséget is jelent, ha megfelelően felkészülünk rá. Az éghajlat-politika feladata az éghajlatváltozás mérséklése, az általa okozott károk kezelése, valamint a megfelelő alkalmazkodási modell megalkotása.
– A szélsőséges időjárás következtében kialakuló vízszintingadozáshoz a tó élővilága képes alkalmazkodni, de a jelenség egyebek mellett jelentősen befolyásolja a tó körzetében jellemző üdülési szokásokat. Várhatóan a nyári szezon egyre inkább kitolódik, viszont gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek, és egyre rövidebb időszakokra fagyhat csak be a Balaton. 2010 óta minden évben szélsőséges időjárás volt, vagyis váltakoztak a száraz és az erősen csapadékos évek – fogalmazott az államtitkár, aki kiemelte: készül a magyar éghajlatvédelmi jelentés tudósok együttműködésével.
A nagy tavak térségei speciális területek, speciális igényekkel. A tavak jelentős része több országhoz, régióhoz vagy közigazgatási egységhez tartozik, ami megnehezíti az egységes, azonos koncepción alapuló kezelést és EU-s, valamint nemzeti regionális forrásokból való finanszírozását. Annak ellenére, hogy a tavak különböző földrajzi adottságokkal rendelkeznek, számos hasonló környezeti-gazdasági problémával kell szembenézniük Európában.
– Fontos, hogy a döntéshozók és a kutatók kapcsolatba lépjenek egymással, megértsék egymás üzeneteit. Muszáj, hogy a tudomány és a politika közeledjen egymáshoz. Minden, ami lényeges Európában az helyi vagy regionális szinten történik, meggyőződésem, hogy a regionális megközelítésé a jövő – hangsúlyozta Navracsics Tibor Európai Uniós Biztos, aki kiemelte: azzal, hogy Veszprém és térsége nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, soha nem tapasztalt figyelem irányulhat a térségre, ezzel a lehetőséggel élni kell – mondta.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő, a Fejlesztési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság tagja azt hangsúlyozta, hogy a környezetvédelem európai határokon átnyúló ügy.
A Füred Hotelben rendezett konferencián a meghívott előadók között hazai és nemzetközi kutatók, politikai döntéshozók, valamint regionális szerveztek képviselői szerepeltek.
Agora