Az új légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) legutóbbi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik.
– Ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz. A tó mintegy 1200 hektárnyi nádasának a vízminőség és a partvédelem mellett jelentős a szerepe a vízi élővilág megőrzése miatt is – hangsúlyozta a szakember az MTI beszámolója szerint.
A 2019 augusztusi fotók alapján 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki a négy évvel korábbi állapothoz képest. Több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár és Szántód határa, valamint Fonyód partjairól, és ezer négyzetméternél nagyobb területről pusztították ki a növényt Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Szárszó, Zamárdi, Siófok, Balatongyörök, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében is.
A balatoni nádasokat jelentősen károsítják az illegális stégek, bejárók, feltöltések is, amelyekből már öt éve is 1700-at számláltak.
Balatongyörök légi fotóin mutatta be példaként, hogy a 6 kilométeres partszakasszal rendelkező település előtti nádasokban már négy éve is 91 illegális stég, bejáró, feltöltés látszott, amelyek száma 2019-re 36-tal nőtt. A szakember javasolta, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, tájékoztató táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára.
A helyben élőknek és az üdülőknek is érezniük, tudniuk kell, hogy az ő felelősségük is a balatoni nádas megvédése, és ha kell, tegyenek feljelentést – fogalmazott Pomogyi.
Korábbi cikkünk a Balatonról, klímastratégiáról itt olvasható.
Agora