– A magyar politikai osztály 1848-ban élt az alkalommal, amivel nem élni, olyan bűn lett volna, amit soha nem lehetett volna megbocsátani. A magyar forradalom elkerülte a nagy forradalmak csapdáit. Azoktól eltérően mindvégig törvényes és morális alapú, páratlan tisztaságú volt. Azonban mohácsi méretű katasztrófát szenvedett el a magyarság. Ekkor alapozódott meg az a gyászos hagyomány, amelytől mai napig szenvedünk, hogy a magyarság tehetséges, sokra hivatott rétege, egy-egy nagy kataklizma után fölkerekedik és másutt keresi a boldogulását. Mint 45 és 56 után, és azóta is – fogalmazott dr. Fodor Pál, akadémikus, kutatóprofesszor.
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont címzetes főigazgatója, ünnepi beszédében felidézte, hol a Habsburgokra, hol a németekre, hol a szovjetekre sandítva kellett a nemzetnek a nagy sorskérdéseiről beszélni, vagy éppen hallgatásra kényszerülni.
Hangsúlyozta: az 1848-as forradalom bukása véglegesen megerősítette a nemzet fatalista hajlamát és csökkentette a cselekvésre való hajlandóságát.
– Azonban sok felemelő, távolra mutató hozadéka is van a 48-as forradalomnak. Megmutatta: lehet úgy mélyreható társadalmi változtatásokat véghez vinni, hogy azoknak mindenki nyertese legyen. Lehet úgy társadalmi fölfordulást végrehajtani, hogy a törvényesség mindenben érvényesüljön. Lehet úgy rendezni a dolgokat, hogy a tér a tehetségeseké legyen. Lehet a közérdeket úgy szolgálni, hogy az ember ne a saját hasznát keresse. Lehet úgy politizálni, akár a legkiválóbb európainak lenni, hogy a nemzet felmérve az érdekeit, okosan viselkedik egoistán – vélekedett az akadémikus
- Képgaléria
– Az elkötelezett hazafiság azonban önmagában nem elég, széleskörű európai látókörrel kell kiegészülnie. A mindenkori helyzet és a mozgástér helyes felmérése csak ilyen látókörrel lehetséges. Mindez ma létfontosságú, mert az örökre elmúltnak hitt fenyegetések egy pillanat alatt ismét a határainkon dörömbölnek. A 48-as vezetők bizonyították, hogy a kellő műveltséggel és az európai kitekintéssel rendelkező magyar társadalom képes és kész a saját sorsának irányítására. Nagyon szeretném, ha a mai magyarok többsége végre felnőne hozzájuk, és példájukat követve búcsút intene az önsajnálatnak, az örökös panaszkodás rémisztő szokásának. Végre átéreznék, hogy a tégy magadért, Isten is megsegít, elvnél nincs jobb útmutató. Az ember, a család és a haza megmaradásához egy élhető ország megteremtéséhez, az a legjobb hazafi, aki a legjobb minőségben végzi el a teremtőtől rámért feladatát. Ez a forradalom legfontosabb öröksége– zárta beszédét dr. Fodor Pál.
A megemlékezésen Kacsó Hanga énekművész és Szabó Dániel cimbalom művész, valamint Farkas Laura, Virágh Panna és Urszinyi Ádám, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Intézet Színházi Tanszékének hallgatói idézték meg a márciusi forradalom szellemiségét, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a Tagore sétányon álló Széchenyi szobrot.
A Füredi Tavaszi Fesztivál programjai folytatódnak.
Részletes program itt.
Agora