A Kisfaludy Galériában rendezett ünnepélyes díjátadón Káel Csaba filmügyi kormánybiztos úgy fogalmazott: A 121 éves magyar film történetének jó pár mérföldköve ül itt velünk, ők olyan hagyatékot hagytak az utókorra a mozgókép csodáján keresztül, amelyben mindenkinek részesülni kell.
A díjazottak:
András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott.
Huszti Péter több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.
Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorát.
Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői.
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyűben. A Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel.
Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábobot, a Kárpáthy Zoltánt és A kőszívű ember fiait. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je.
A Füred TV tudósítása a díjkiosztóról:
Átadták az idei Magyar Mozgókép Díjakat is a fesztivál zárógáláján Veszprémben. A legjobb nagyjátékfilmnek járó díjat a Külön falka kapta, a legtöbb díjat – öt elismerést – Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotása nyerte el.
Csaknem száz mozgóképes alkotást mutattak be a fesztiválon, emellett szakmai fórumokat is rendeztek. Balatonfüreden szabadtéri vetítéseken és mozipremiereken vehettek részt az érdeklődők.
A Magyar Mozgókép Díjakat összesen húsz kategóriában adták át, a Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjazottakról.
A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte, és ő vihette haza a legjobb elsőfilmesnek járó díjat is.
A legjobb tévéfilmnek járó díjat Goda Krisztina kapta az Ida regénye című alkotásért. A legjobb egész estés dokumentumfilm kategóriában az Egy mindenkiért (rendező: Muhi András Pires) című alkotást méltatta az akadémia tagsága.
A legjobb női főszereplő kategória nyertese Hámori Gabriella lett a Legjobb tudomásom szerint című drámában nyújtott alakításáért, A játszma Évájának megformálásért pedig a legjobb mellékszereplőnek járó elismerést is ő kapta.
A legjobb férfi főszereplő kategóriában Kulka János (A játszma) nyert. A legjobb rendező díját A feleségem története című alkotásért Enyedi Ildikónak ítélték.
Fotó: MTI
Agora