A Városi Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén döntött arról, hogy elfogadva az ajánlásokat, három új értékkel bővíti a helyi értéktárat, amely ezzel már 52 értéket számlál.
A sokak által kedvelt, egyszerűen csak „pókos kapuként” emlegetett érték a közelmúltig a Deák Ferenc utca egyik fő látványosságának számított. A zártszelvényből és lemezből hegesztett utcai nagykapu két nagyméretű pókhálót mintáz, melyekben két pók látható. A szerkezet máig megmaradt eredeti alapszíne okkersárga, a pókok feketék. A telek új tulajdonosa nem tartott rá igényt, így nyílt lehetőség arra, hogy 2022-től a megújuló városi gyűjteményt gyarapítsa. A tárgy történetének kutatása során kiderült, hogy egy helyi mester, id. Fejes Sándor műkovács alkotása, aki fiának, ifj. Fejes Sándor segítségével készítette valamikor a hetvenes évek végén, az épület akkori tulajdonosának, az egyik legjelentősebb arácsi birtokos család, Peremartoni Nagy Sándorék számára, Liliom nevű villájukhoz.
Bizonyos tárgyak képesek egész életvilágok megidézésére, így van ez a balatoni nyaralókerítések és kapuk esetében is. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas–hetvenes évek társadalmi milliője, amelyben megszülettek. A korszakban létrejövő nyaralótelepek hangulatához ugyanis az egyes parcellákat elválasztó kerítések és kapuk éppúgy hozzátartoznak, mint a lapostetős nyaralóépületek, vagy épp a falnak támasztott kemping bringák. A pókos kapu a helyi kisiparnak egy kiemelkedő értéke.
Napjaink folyamatait szemlélve értékelődik fel igazán e tárgy jelentősége, amikor is a megidézett korszakban kialakuló balatoni nyaralótelepek nagy iramú átalakulása zajlik, ezért a rohamosan eltűnő hatvanas–hetvenes évekbeli nyaralókultúra értékeinek feltárása, gyűjtése és védelme fontos feladata a Balaton társadalmának, így a Balatonfüredi Értéktár Bizottságnak is – szólt az érvelés.
A balatonfüredi polgári iskola (ma: Református Általános Iskola) épületében 116 éve zajlik oktatás. 42 éven át a polgári iskolának adott otthont, azóta általános iskola működik a falai között. Építését 1905-ben kezdték el, létrejöttét a helyi illetve a környékbeli lakosok anyagiakkal és munkával is támogatták. Az épület bár nem védett, erősen hozzátartozik a város identitásához, így az épített örökség része.
Az értéktár bizottság felvette az értékek közé Dicenty Dezső munkásságát is. A nemzetközi hírű szőlész-borász emléktábláját alig egy hónapja avatták fel a Füredi Panteonban.
Dicenty Dezső (1879-1965) balatonfüredi szőlőbirtokos nem csak szőlőt termelt, hanem területein alanyfajtákkal kísérletezett és vizsgálta a különféle műtrágyák hatásait. Széleskörű szakmai és nyelvismerete révén a hazai és a nemzetközi szőlész-borász szakma meghatározó alakja volt. 1924-ben közreműködésére Magyarország alapító tagja lett a Párizsban megalakuló Nemzetközi Bor Hivatalnak. Tevékeny volt a Balaton Szövetség munkájában, a borhét szervezésében, borhajókat indított és számos szakmai tanácskozást hozott Balatonfüredre. Jelentős szerepe volt a Magyar Királyi Balatonarácsi Szőlészeti és Borászati Szakiskola 1935-ös indításában. Neki köszönhető továbbá a Balatonfüred-Csopaki Borvidék kifejezés, ami az 1936-os bortörvényben jelent meg először.
A második világháború után nyomorúságos körülmények között visszavonulva élt Balatonfüreden, ahol 1965. április 25-én hunyt el. Dicenty Dezső szakmai munkássága országos és nemzetközi jelentőségű, füredi közéleti tevékenysége pedig kiemelkedő.
– Évente kétszer ülésezünk, a bizottság külső szakértőkkel együtt bírálja el a beérkező javaslatokat. Várjuk az újabb felvetéseket, hiszen időről időre felmerülnek olyan értékek, amelyekre eddig nem gondoltunk. Nagy erénye a kezdeményezésnek, hogy a városlakók határozhatják meg, mit tartanak Balatonfüred értékeinek. Úgy látom, a városi értéktár erősíti a helyi identitástudatot, a javaslatok alapján valóban összeáll a kép, mire vagyunk mi itt, helyben büszkék – mondta a balatonfured.hu portálnak Molnár Judit, a helyi értéktár bizottság elnöke.
Agora