Hit, etika és kultúra

Szent István hitet, kultúrát és etikai rendszert adott a magyarságnak – mondta ünnepi beszédében Tőkéczki László történész. Átadták a város kitüntetéseit.

– Most, hogy Európában bomlik a rend és a nagy népvándorlás közepette kell az alapkérdésekre újra választ adnunk, fontos támpontot adnak Szent István törekvései. Hitet, kultúrát és rendszert adott a népnek, mert tudta, ezek nélkül elporlad az emberiség, hogy egyénileg nem lehet fennmaradni. Többszörös feladatot oldott meg, hiszen egyúttal betagozta az országot az európai népek közé. Törekedjünk arra, hogy ezeket az értékeket át tudjuk menteni a múltból – fogalmazott ünnepi beszédében Tőkéczki László történész.

A magyar állam alapítására és Szent István királyra emlékeztek a városban, ünnepi szentmisét tartottak a katolikus és a református templomban.
A városháza terén rendezett ünnepségen a hagyományoknak megfelelően átadták a Balatonfüred Városért címet, amelyet idén posztumusz Csincsi Ferencnek és Müller Istvánnak adományozott a város.
A posztumusz címeket az elhunytak családtagjai vették át.

Csincsi Ferenc zenekarvezető, iskolaigazgató 1964-ben született Ajkán. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett tuba-tanári képesítést, az ELTE bölcsészettudományi karán kulturális menedzseri diplomát. 1989-től tanított a füredi zeneiskolában, amelynek 2002-től haláláig igazgatója is volt.
Pedagógusként a zene megszerettetése tette népszerűvé tanítványai körében, szerteágazó fúvószenekar-vezetői munkássága, szervezőkészsége és emberi közvetlensége pedig a város elismert polgárává.
2001-ben Veszprém Megye Közművelődéséért kitüntetést kapott, 2014-ben pedig Veszprém Megye közgyűlése posztumusz tiszteletbeli polgár címet adományozott neki. Balatonfüredért, a város zenei kultúrájáért és oktatásáért végzett példamutató munkája elismeréseként kapta meg a posztumusz kitüntető címet – hangzott a laudáció.

Müller István borászatot és szőlőtermesztést népszerűsítő kezdeményezései máig szerves részei a város életének. Már a rendszerváltás előtt országos hírű szőlőtermesztési konferenciákat szervezett a városban, de a szőlészeti, borászati vincellérképzés elindítása is az ő érdeme. Tevékenysége révén a régió borászatainak és borkultúrájának ismertsége is nőtt.
Szervezője volt az első városi borhétnek, a városi borverseny megszervezése, kialakított szabályrendszere is az ő nevéhez köthető. Kiemelkedő szőlészeti, borászati és hagyományteremtő szervezői munkássága elismeréseként kapta meg a város posztumusz Pro Urbe kitüntető címét – szólt a laudáció.

Az ünnepségen átadták a Balatonfüred Város Díszpolgára címet is, amelyet szakmai életútjának és balatonfüredi kötődésének elismeréseként a Kossuth-díjas szobrászművésznek, Melocco Miklósnak adományozott az önkormányzat.

Melocco Miklós 1935-ben, Rómában született. Családjával először Berlinbe költöztek, majd hazatértek Magyarországra. Édesapját 1950-ben koncepciós per nyomán halálra ítélték. Háromszor jelentkezett a képzőművészeti főiskolára, ahonnan két alkalommal polgári származása miatt elutasították.
A hazai figurális szobrászat egyik legkiemelkedőbb alkotója. Számos köztéri szobra található országszerte. Legismertebbek Ady Endrét ábrázoló szobrai, a szegedi és a debreceni 56-os emlékművek, a székesfehérvári Mátyás király emlékmű, Antall József síremléke illetve a Tagore sétányon elhelyezett Deák szobor. 1990-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára, 1992 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának.
Melocco Miklós elkötelezett támogatója Balatonfüred kulturális életének, tekintélyéből és karizmatikus egyéniségéből mindannyian erőt meríthetünk – hangzott a laudáció.

Az ünnepségen Szalma Tamás Jászai Mari-díjas színművész illetve Szalóki Ági előadóművész lépett fel, majd a Balatonfüred Néptánc Együttes adott műsort.

Este a parton koncertek várják az érdeklődőket, tíz órakor pedig a mólóról fellőtt tűzijáték.

balatonfured.hu