József Attila a közös örökségünk

József Attila és kortárs költők versei a Tagore sétányon, blues és funky ritmusban megszólaló klasszikusok, és Tóth Krisztina Porhó-ja. Költészet napja Balatonfüreden.

A költészet napja apropóján, a sétány fáin és több padján is versek várták az arra sétálókat, – ki teljesen tanácstalanul nézegette a kihelyezett lapokat, ki pillantásra sem méltatta, ki pedig elolvasva József Attila Születésnapomra című kimadzagozott versét besétált a Kisfaludy Galériába, ahonnan Ferenczi György és a Rackajam koncertjének hangfoszlányai hallatszottak. Amolyan rendhagyó irodalomórát adott a zenekar, egyebek mellett Weöres Sándor, Petri György szavai visszhangoztak.

A zenészek után Tóth Krisztina költő beszélt József Attilához fűződő sajátos viszonyáról, a költészet érzékiségéről és a Londonban látott világ adapterről. Utóbbi nem csupán új kötetének címe, hanem egy vágykép, mert milyen jó is lenne egy olyan eszköz, amely a törékeny én és a világ között könnyedén megteremtené a kapcsolatot, elősegítené a megértést.

Fotógalériáért katt a kis képre.
{photogallery}3593{/photogallery}

A számtalan József Attila átiratot jegyző szerző hosszan beszélt a költői hagyományról, a belénk ivódott szavakról és verstöredékekről.

– József Attila a közös örökségünk, ő a költői anyanyelvünk, része az identitásunknak. Mélyen belénk épültek szavai, mindez persze nagy problémát is jelent a költőknek, mert idővel meg kell valahogy szabadulni ettől az örökségtől. Én ezt úgy dolgoztam fel, hogy parafrázisokat írtam, mint például a Porhó, (…amit nem tettem, tervezem/ e lét/ felét/ leélve:őrzöm arcomat/ s eleddig nem zuhant sokat/ csecsem/ becse…) amely József Attila Születésnapomra című versének átirata – fogalmazott Tóth Krisztina, aki elmondta, hogy tíz évesen írta első versét, de már az is József Attila jegyében született.
– De szeretnék egy sátrat, valahogy így szólt az első mondat, mert akkoriban már ismertem néhány verset József Attilától és azt hittem a versben a vágyainkat kell megfogalmaznunk. Mindenesetre megkaptam az áhított kétszemélyes sátrat, ez volt tulajdonképpen az első visszajelzés a versírásra, lehet, ezért lettem költő – mondta a Salvatore Quasimodo Költőverseny különdíjasa, akivel Szávai Dorottya, a Pannon Egyetem irodalmi docense beszélgetett.

A nap zárásaként Ady/Petőfi címmel Katona László és Kovács Krisztián idézte meg a két korszakos költőt.

balatonfured.hu