Egy nagy klasszikus – Rippl-Rónai kiállítás

Gyógyszerésznek készült, mégis a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja lett. Impresszionizmus, szecesszió, saját, markáns formavilág. Rippl-Rónai kiállítás Füreden.

Komor rajzosság – Derűs festőiség / Rippl-Rónai József útja Párizstól Kaposvárig, a Földközi-tengertől a Balatonig címmel nagyszabású tárlat nyílt a Vaszary Galériában. A kiállításon nyolcvannyolc alkotást, köztük nyolcvan Rippl-Rónai művet láthat a közönség, az olajfestmények mellett, pasztellek, valamint egyedi és sokszorosított grafikák is szerepelnek.

– Nemzetközi szinten Rippl-Rónai József a magyar képzőművészet egyik legmeghatározóbb alkotója. A kiállítás bemutatja több korszakát, azok jellegzetes műveit, külön hangsúlyt fektettem arra, hogy érzékeltessem a francia évek, azaz a fekete korszak és a kaposvári munkák közötti különbséget. Rippl a komor festményektől eljutott az erős, színekben tobzódó, úgynevezett kukoricás képekig, hogy aztán utolsó éveiben szinte csak éteri női alakokat rajzoljon pasztellben. Rendkívül tudatos alkotó volt, aki a kor ideáljának megfelelően több műfajban is ki tudta fejezni magát, grafikái, tervezett bútorai, iparművészeti kísérletezgetései is értékesek – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Plesznivy Edit művészettörténész, a kiállítás kurátora, aki a megnyitó után tárlatvezetést tartott az érdeklődőknek.

Kiállításmegnyitó. Katt a kis képre.
{photogallery}3780{/photogallery}

– Rippl-Rónai Európában kereste az inspirációkat, hogy aztán azokból egy szuverén világot hozzon létre. Érdemes szemügyre vennünk a dramaturgiailag jól felépített kiállításon, hogy Rippl a komor, depresszív korszakát a színes, életigenlő szakasszal váltotta fel, ez többségünknél éppen fordítva szokott lenni, a kor előrehaladtával válunk egyre szkeptikusabbá. Rippl-Rónai életműve meghatározó, a kor, amiben alkotott máig a magyar művészet alapvetése – mondta megnyitó beszédében Mácsai Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező.

Bóka István polgármester kiemelte: a városnak az volt a célja, hogy a Vaszary Villa országosan elismert galériává váljon, ezt az elmúlt években sikerült elérni. – Jelenleg négy színvonalas kiállítás látható a galériában. Mutassanak még egy kiállítóhelyet, ahol egy időben láthatók Rippl-Rónai, Vasarely képei egy Biedermeier tárlat és a Képbe zárt írások című irodalmi vonatkozású kiállítás – fogalmazott Bóka István.

Rippl-Rónai több remekművét is felvonultatja a balatonfüredi tárlat, mint például annak idején Párizsban is nagy sikert aratott Ágyban fekvő nő (1891), a Pierre Bonnard francia festő képe, a Piacsek bácsi babákkal című festményeket, Szinyei Merse Pál és Babits Mihály arcképeit, a művész kukoricás korszakának remekeit: A geszti kastély Somogyban és a Place de l’Observatoire című alkotásokat valamint a megrázó őszinteségű Utolsó önarcképet. A Rippl művek között, a neves francia kortársak, a Nabis művészeinek (Pierre Bonnard, Maurice Denis, Ker-Xavier Roussel, Paul Sérusier, Félix Vallotton és Édouard Vuillard) színes litográfiái biztosítják a festő életművének nemzetközi kontextusát.

Az 1890-es években Párizsban készült Rippl-Rónai-festményeken a rajzos kontúrok és a sötét, szürke, fekete színek túlsúlya erőteljes grafikai hatást eredményezett. A hazatelepülés után a művész alkotásai fokozatosan kiszínesedtek, képfelületeit játékosan burjánzó, lazán odavetett élénkzöld, piros és sárga ecsetfoltok lepték el. A korábban döntően komor témaválasztását – elmúlás, magány, éjszaka, öregség és gyász – derűsebb világ; parkok, kertek, kastélyok, napfény és virágok motívumai váltották fel képein. A festő párizsi és kaposvári korszakának e szembeötlő kontrasztját, mutatja be a kiállítás.

Rippl-Rónai elmélyülten és kitartóan dolgozott, már Párizsban is sikere volt, ráadásul társasági életre való nyitottságának köszönhetően idővel sokszínű baráti kör volt mellette és művészi útkeresésében az egész életére társául szegődő francia asszony, Lazarine is támogatta. Hazatelepülésekor 1902-ben a világ kulturális központját, Párizst cserélte fel szülővárosára, Kaposvárra. A pezsgő művészeti életet a szellemi tespedtségbe merült magyar városka kispolgári hétköznapjaira váltotta. A hazai táj, a gyermekkorból jól ismert környezet azonban mindennél fontosabb volt számára, művészetének új inspirációkat, képeinek új témavilágot adott és munkásságában egy új korszak megszületését támogatta.

A balatonfüredi tárlat hét stiláris, tematikai és műfaji csoportban mutatja be a műveket: 1890–1898: a „fekete-korszak”, Rippl-Rónai és a Nabis művészei, Iparművészeti munkásság: az Andrássy-ebédlő, 1899–1906: katalán tájak – kaposvári enteriőrök, 1907–1919: „kukoricás” képek, Művészgaléria – íróportrék, 1916–1927: késői pasztellképek.

A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériával közös kiállítás január 8-ig látogatható a Vaszary Galériában.

balatonfured.hu