A szabadság a védjegyünk

Túléltük a kommunizmust, megmutattuk mekkora erő lakik a nemzetben. A szabadság a védjegyünk – mondta a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve Schmidt Mária.

– A második világháború során és azt követően a győztes szovjet csapatok hétszázezer magyart vagoníroztak be. A lágerekben a legkeményebb kényszermunkát végeztették, a kínzások és a kivégzések mindennaposak voltak. Ilyen lenne a felszabadítás?
Ma demokráciában élünk, szabadok vagyunk, külső hatalom nem állomásoztatja itt katonáit, de nem árt leszögezni: Magyarországot azért nevezhetjük a szabadság földjének, mert nemzetünk belső erői, mi magunk, soha nem hoztunk létre diktatúrát. Marad a kérdés, ha nem kell megküzdenünk diktatúrával, mi a dolgunk? Mivel állunk szemben? Mi az a jelenség, ami az európai nemzetek szinte mindegyikét fenyegeti? A válasz szomorú: a kommunista múlttal való szembenézés hiánya fenyeget bennünket – fogalmazott Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az Anna Grand Hotel dísztermében rendezett megemlékezésen.

A kommunizmus bűneivel való szembenézés nem könnyű, hiszen míg a nemzeti szocializmust a polgári demokráciák igen határozottan elutasították, addig a kommunizmust, ugyanezek a demokráciák évtizedeken keresztül partnernek, amolyan realitásnak tekintették. Máig ez határozza meg a viszonyunkat ehhez az emberellenes eszmerendszerhez. A sok tagadás és hallgatás miatt kiszorult a közbeszédből a kommunizmus áldozatairól való emlékezés.
1956 forradalma a fiatalok számára olyan homályba vesző, mint a honfoglalás, pedig 56 hősei nélkül ma nem lehetnénk büszkék és szabadok – folytatta beszédét a történész, aki külön megemlékezett az 1956-os balatoni srácok példát adó hőstetteiről is.

– Több mint negyedszázaddal a kommunizmus bukása után itt az idő, hogy kimondjuk: ez a nemzet soha nem adta fel a szabadságvágyát, ez az a közösség, mely mindig kitermelte magából a szabadság hőseit. Ez a védjegyünk, ettől vagyunk Európa egyik legéletképesebb nemzete. Gazdag nemzet vagyunk, túléltük a kommunizmust, közben megmutattuk, mekkora erő lakik bennünk. Két érzés vegyülhet bennünk ma: a gyász és a büszkeség. Az egyik összetör, a másik pedig felépít – zárta beszédét Schmidt Mária.

A történész beszéde után a Lóczy Lajos Gimnázium diákjai adtak műsort. Az ünnepség előtt a Bata Ferenc Emlékligetben és a Köztemetőben is rendeztek kisebb megemlékezést a városban.

Az országgyűlés 17 évvel ezelőtt foglalta határozatba, hogy február 25-én minden középiskolában tartsanak megemlékezést a kommunizmus áldozatainak tiszteletére. 1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le és hurcolták a Szovjetunióba Kovács Bélát a Független Kisgazda Párt főtitkárát és ezzel elkezdődött a totális egypárti diktatúra kiépülése.

balatonfured.hu