Tornádó és rémület Füreden

„A levegőben kutyaólak, deszkák, virágvázák, lepedők, gyermekkerékpárok, gyökeres fák, ablakok röpködtek. Zuhogni kezdett az eső, amelyet néhány perc múlva jég váltott fel: előbb bab, majd dió nagyságú jégdarabok hullottak…” Így ír tíz évvel később az 1972. május 19-én történt katasztrófáról Szekér Ernő a Föld és Ég című lapban.

Az Olaszország feletti alacsony nyomású örvény robbanásszerű gyorsasággal változott zivatarrá és érte el Magyarországot, ahol több kedvező légköri tényező együttesen változtatta azt tornádószerű viharrá, ennek hatására alakulhatott ki a tromba. A felhőkből alányúló tölcsérszerű örvénytest szélsebessége elérte a 140 km/óra gyorsaságot is. Ez volt az első tornádó az országban, amelyről fényképek is készültek.

Szemtanúk szerint kékesfekete felhők lepték el az eget, amelyekből nagyon gyorsan kivált egy vízoszlop a Tihanyi-félsziget sarkánál. Szinte mindenki száz-százhúsz méter széles vízoszlopról beszélt, de voltak, akik szerint a 150 métert is elérte a tromba. Mindenesetre a pusztítás tanúsága szerint a vihar valóban tekintélyes víztölcsért emelt ki a Balatonból, a hivatalos feljegyzések szerint máig ez a legnagyobb tornádó a Balaton térségében. A vihar elmúltával még vagy két órán át szakadt az eső, így a megrongálódott tetejű házak ráadásul alaposan be is áztak.

A vihar másnapján a megyei napilap így írt: „A víztölcsért felszippantó forgószél a tihanyi révtől keletre, a somosi partszakaszon keletkezett. Végigsöpört a műúton és mintegy nyolcvan fát tört derékba vagy csavart ki tövestől. Balatonfüreden az első becslések szerint legalább hatvan épület szenvedett súlyos kárt, több mint húszezer négyzetméter ablaküveg tört össze.”

A Tagore sétányon több fát gyökerestől tépett ki a szél, voltak fák, amelyeket derékban kettétört. A sétányon nemhogy közlekedni, de az egymáson heverő, kicsavart fák miatt még átlátni is alig lehetett. A látvány lehangoló volt, korabeli feljegyzések szerint a fürediek közül többen sírtak, teljes volt a döbbenet. A faluban is nagy volt az elkeseredettség, családok siratták a teljesen tönkrement házukat.

A híradások szerint a vihar és az eső csitulása után azonnal hozzákezdtek a sétány takarításának. Később a néhány, épen maradt fát is kivágták és 1973 tavaszán a mohácsi erdészettől kapott földlabdás, 6-8 éves platánokat ültették a helyükre. Ezek a fák állnak most is a sétányon.