Műemlékvédelmi díjat kapott a Zsidó Kiválóságok Háza

Az építészetben az egyik legrangosabb díjat Hári Lenke alpolgármester, Sugár Péter tervező, Varga Piroska belsőépítész, valamint Olti Ferenc vették át Ozorán a Műemlékek Nemzetközi Világnapja alkalmából rendezett ünnepségen.

Sugár Péterrel, a tervező-építésszel, az épület felújításáról korábban készítettünk interjút, amely itt olvasható.

Részletek az indoklásból:
„A régi templomépület már a történetében is unikálisan és példaértékűen egyesíti a három nagy vallási felekezetet, amely békésen adta át egymásnak az épületet szakrális célra. Ezt a szellemiséget viszi tovább az intézmény, technikailag és esztétikailag is magas színvonalon. Az építészeti megoldás is ezt a szellemiséget erősíti: a régi és az új karakteresen eltérő anyagokkal és szerkezetekkel jelenik meg, mindkét világ a saját építészeti identitását fejezi ki. A csúcstechnikát befogadó új kiállító épület kortárs építészeti eszközöket használ, … megjelenésében határozottan különbözik a vakolt, cserépfedésű templomtól. A kétféle megjelenés mégsem az ellentétet, hanem a békés egymásra épülést fejezi ki. Hiszen a modernitás a hagyományos kultúrához képest ad többlet-értéket és a hagyomány is a kortárs kultúra felől szemlélve tud elevenen hatni. Együtt sokkal erősebbek, mint külön-külön.

Az új építményben rendezett – Európában is egyedülálló – kiállítás megemlékezik a Holocaustról, de a pusztulás mellett a hangsúly elsősorban azon van, mivel gazdagította a világ zsidósága az emberiséget: a kiállítás a legkorszerűbb interaktív eszközökkel mutatja be a XIX. századtól napjainkig a zsidó származású tudósok, orvosok, mérnökök tevékenységét.”

[bs-white-space]

A műemlék épület alapja a középkori Füred falu temploma volt, amelyet Szent Margit tiszteletére építettek. Első említése egy 1267-ben kiadott oklevélből ismert. A templomot fordulatos és tragikus története során többször is újjáépítették. 1855-ben az épületet a reformátusok eladták a füredi zsidó hitközségnek, egészen 1944-ig működött zsinagógaként. Sorsa a második világháború utáni vidéki zsinagógákéval osztozott: a benne őrzött tóra tekercseket elvitték, megszűnt szakrális funkciója. Az 50-es, 60-as években hajógyári raktárként, garázsként használták, majd 1991-ben magánkézbe került, étteremként működött, az elmúlt években azonban magára hagyatva, üresen állt.
A felújítás során az egykori templomépület egybeépült egy új, modern, 21. századi látogatóközponttal.