Jókai az ikon

– Jókai füredi villája még az író életében zarándokhellyé vált. Ha egy fontos művész jött Magyarországra, biztos, hogy megfordult itt Jókainál. Korának megkerülhetetlen ikonja volt Jókai, ma már egyetlen író sem érhet ennek a népszerűségnek a közelébe sem. Rajongtak érte a nők, jó társasági ember volt, mint író pedig, egyértelműen kortársai előtt járt – válaszolta kérdésünkre Hansági Ágnes irodalmár, Jókai életművének egyik legalaposabb ismerője, aki az író egykori villájának udvarán nyitotta meg az idei Jókai-napokat.

– 1900-ban a párizsi világkiállításon sztárként kezelték, olyan körítéssel, amit ma nehezen tudnánk elképzelni. Zola rajongott érte, Csehov Jókai átiratot írt, hogy népszerűbb legyen hazájában. Németországban majd később Franciaországban is igyekeztek rávenni Jókait, hogy ne magyarul írja meg a következő regényét, amibe természetesen ő nem egyezett bele. Ekkora volt az igény a könyveire. Jókai olyan szinten birtokolta a német és a francia nyelvet is, hogy nem okozott volna gondot neki ezeken a nyelveken megírni egy regényt. De őt mániákusan foglalkoztatta a magyar nyelv, esze ágában sem volt elhagyni az anyanyelvét. Rendkívül művelt volt, szerteágazó ismeretekkel rendelkezett, remekül kezelte az akkori médiát, jól menedzselte magát. Ráadásul kifejezetten szép férfi volt, kortársai elmondása szerint olyan erős jelenléte volt, hogy mindenkit levett a lábáról – így Hansági Ágnes, aki hozzátette: tanárként is kitartóan dolgozik azért, hogy ez a nagyszerű író eljusson a következő generációkhoz is.

– Gimnazista éveimben én sem szerettem Jókait, ez azért van, mert hiába volt korának legmodernebb írója, ma túl lassúnak tűnnek az írásai. De meg lehet találni a kapcsolódási pontokat, rá lehet vezetni a fiatalokat Jókai regényeire. Ő a legnagyobb magyar író, ráadásul egy rendkívül érdekes ember is, ismerniük, olvasniuk kell a következő generációknak – vélekedett Hansági Ágnes.

A hagyományos ceremónián Géczi János, József Attila-díjas, Baumgarten- és Quasimodo emlékdíjas költő olvasta fel az alkalomra írt versét.

Bóka István polgármester ünnepi beszédében kiemelte: Jókai Mór személye máig hatással van Balatonfüredre, a város kulturális életére. Legendaként magasodik az utókor nemzedékei fölé, a Jókai-napok pedig a város emblematikus eseményévé vált.
Kontrát Károly országgyűlési képviselő hangsúlyozta: szerencsések vagyunk, hogy Magyarország legszebb helyén emlékezhetünk a nagy magyar íróra.

A rendezvénysorozat keretében bemutatkozott a Séd című veszprémi kötődésű folyóirat, majd bemutatták Hansági Ágnes Móric, Mór, Maurus: Jókai című új könyvét, amely egy képes album, sok érdekességgel és fotóval.
A Tempevölgy folyóirat könyvsorozatában megjelent Fortyogó fazék című kötetet is bemutatták ételkóstolóval egybekötve. A könyvben 25 kortárs író novellája illetve verse olvasható, amelyek egy-egy étel receptet is tartalmaznak. A szerzők között többen vannak, akik már korábban is publikáltak gasztronómiával kapcsolatos írásokat, mint például Váncsa István, Dragomán György, Cserna Szabó András, Saly Noémi, sőt a kötet szerkesztője, Bozsik Péter is igen jártas a főzés tudományában, de több író most először tett kísérletet az irodalom és a főzés összekapcsolására.

A gasztronómia ezzel még nem ért véget, szombaton a Koloska-völgyben több százan gyűltek össze, hogy a Jókai-bableves főzőversenyen vegyenek részt.

A Jókai-napok vasárnap majálissal folytatódik. Blues koncert, rendhagyó tárlatvezetés és múzeumi alkotófoglalkozások várják az érdeklődőket. Részletes program itt.