– A tájház épülete nagyon rossz állapotban volt, szinte az utolsó pillanatban vásárolta meg az önkormányzat. Kevés helyen maradt meg viszonylag épségben a régi, hangulatos, kicsi házas településszerkezet. Vigyáznunk kell erre a kis történeti szövetre, amelynek egy fontos eleme a tájház – fogalmazott Bóka István polgármester az átadó ünnepségen, majd kiemelte az épület megmentését a városrész egykori alpolgármestere Kutas Árpád is a szívén viselte.
Miszlai Zsolt, a Magyarországi Tájházak Szövetségének Közép-dunántúli régiós elnöke az ünnepségen hangsúlyozta: A tájház bútorai, tárgyai, a kiállított dokumentumok egy, a 20. század első felében élt család lakóhelyét mutatják be. A tisztaszoba és konyha a századfordulótól a harmincas évekig jellemző berendezést idézi meg.
– Tudatos feladatunk a múlt értékeinek megőrzése. A tájház felújítása és korhű bemutatása erről szól. Autentikus környezetet tudtunk teremteni a hagyaték, az ajándékozás és korhű tárgyak vásárlása révén – fogalmazott az elnök.
Arács központjában a 19. század közepén már állt a lakóház. Építésekor a településen körülbelül 600-n éltek. Az épület az elmúlt századok során folyamatosan lakott volt. Az utca felőli házrész még a teleksoros úti falvak építészeti hagyományait mutatja. A későbbi hozzáépítések már a későbbi századokra jellemző közös udvarok rendszere szerint épült meg.
Eredetileg a ház szabadkéményes konyhával rendelkezett, amelynek archaikus hatást keltő boltozata még most is látható. A többszöri átépítések és hozzáépítések során alakult ki a 20. század elejére a végleges épület, amelynek a felújítás során a megmenthető részletei a kiállítótérben, illetve a közösségi terekben láthatóak.
- Képgaléria
Arács példamutató volt a kultúra terén, hiszen Arácson már korán olvasóegylet (1891) és dalegylet (1910) jött létre, Füreden 1893-ban Polgári Dalegylet, később Izraelita Nőegylet, olvasókörök és gazdakörök, vöröskereszt egyesület alakultak. E közösségi létnek az eredete teremtett arra alapot, hogy az Arácsi Tájház megidézze ezt az időszakot, nem csak tárgyi formájában, hanem a hagyományőrzés terén is.
Az Arácsi Tájház felújítása mintegy 70 millió forintba került, a beruházáshoz az önkormányzat harminc millió forintot biztosított a többi forrást különböző pályázati támogatások fedezték.
A Füredkult Kft. működtette tájház új közösségi térként funkcionál, kapuja nyitva áll majd az érdeklődők előtt. Különböző kulturális programoknak, foglalkozásoknak is helyet biztosít, autentikus helyszíne lesz a népművészeti táboroknak, múltidéző eseményeknek. Az Arácson most is működő csoportok és kisközösségek pedig megtöltik majd élettel, a Balatonfüredi Örökségünk Hímző Műhely tagjai, asszonyai foglalkozásokat indítanak, bemutatókat tartanak ifjaknak és időseknek egyaránt, a Kék Balaton Népdalkör révén pedig megismerkedhetünk a korabeli dalkörök világával is.
Az ünnepélyes megnyitón közreműködött a Balatonfüred Néptánc Együttes és Kék Balaton Népdalkör az udvarban pedig népi játéktér és kézműves vásár, foglalkozások várták a gyerekeket.
Belső üdvar-hoz
2024.11.15.
Köszönöm, hogy megengedi a szubjektivitást, mert szerintem igenis betonszörny. Ez is és igen, a vele szemben lévő is. Szerintem. Nem…
Bővebben
belső udvar
2024.11.12.
Szerintem nem betonszörny épül, az ezzel szemben van, de ez szubjektív. Lesz egy nyitott épület, üzletekkel, szerintem ez jó. Fűmaggal…
Bővebben
Krónikás
2024.11.11.
Teljes egészében egyetértek "belső udvarral". Egy újabb terület lesz rendezett. Ugyanakkor érthetetlen, hogy Füreden már olyan területeken is el lehet…
Bővebben