Bak Imre kiállítása a Vaszary Galériában

A tárlat a művész életművének utolsó húsz évében készült festményeit mutatja be, erről a korszakról átfogó kiállítás még nem volt látható, így a Vaszary Galériában megrendezett tárlat igazi hiánypótló összeállítás.

– Bartóki értelemben vett képzőművészetet szerettünk volna építeni egy meglévő kultúrára, provincializmus nélkül, egyetemes érvényű műveket létrehozva. Ezen az alapon kezdődött a barátságunk Bak Imrével. Imre, független, stilárisan elkötelezett alkotó volt. A konstruktivista hagyományt vallotta magáénak ez végig kísérte munkásságát, ez volt az alap, erre építkezett, ebben újult meg és ebből épített egyedi életművet. Most kevesebben vagyunk egy rendkívüli művésszel, egy világpolgárral, de gazdagabbak vagyunk egy páratlan életművel, kötelességünk, nekünk, az országnak ezzel jól sáfárkodnunk – fogalmazott a megnyitón Trombitás Tamás, Munkácsy-díjas képzőművész.

A Vaszary Galéria kiállítása első alkalommal tekinti át Bak Imre 2004 és 2022 között alkotott sorozatait, bemutatva az életmű alakulását.
A tárlat egyes szekciói bemutatják miképpen tért vissza Bak művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, mennyiben jellemzi az újabb alkotásokat a hard-edge festészet és a digitális allúziók kettőssége, illetve a metafizikai terek érzéki vibrálása, miképpen gondolta újra Bak a geometrikus festészet hagyományait és saját motívumkészletét.

– Bak Imrét a fény és a tér, mint az emberi egzisztencia metaforája foglalkoztatta. Miképpen lehet megfoghatóvá tenni a megfoghatatlant, miképpen épülhet fel az anyagból valami, ami túlmutat az anyagi világon, miképpen lehet valami időtlen és aktuális, változatlan és változó.
Bak Imre művészete bármennyire is racionálisnak tűnik, valójában érzelmekkel telített. A geometria rendszere mögött megbújik az ösztönösség, amely mögött sokszor termékeny kételyek és dilemmák sora húzódik. A képek helyzeteket mutatnak fel, helyzetekkel szembesítenek – mondta a megnyitón Fehér Dávid a tárlat kurátora, a Szépművészeti Múzeum Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója.

– Bak Imre rendkívüli alázattal és következetességgel hozta létre az 1945 utáni magyarországi művészettörténet egyik legfontosabb festői életművét. Hosszú ideje tervezte 2004 utáni művészetének összefoglalását – ennek fontos állomása ez a kiállítás. Itt látható utolsó festménye: az Örök totem. Valódi záróműként reflektál a létezés rejtélyére, a születésre és az elmúlásra, a valami és a semmi, a lét és a nem lét közötti megfoghatatlan átmenetre. Bak Imrének megadatott, ami keveseknek: lezárhatta és kerek egésszé formálhatta életművét – zárta beszédét Fehér Dávid.

• Képgaléria

• 
• 
• 

  A fény és a tér festője

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Bak Imre Kossuth-díjas világhírű festőművész 83 évesen, tavaly decemberben hunyt el.
Az 1960-as évek derekán induló magyar művészgeneráció kimagasló tagja volt, akinek több mint fél évszázados művészeti pályája, kivételes érzékenysége, szakmai alázatossága és következetessége mély nyomot hagyott a magyar képzőművészeten, sőt a nemzetközi elismertsége is rendkívüli. Művei olyan kiemelkedő külföldi közgyűjteményekben láthatók, mint a londoni Tate Modern, a New York-i Metropolitan Museum, a stockholmi Moderna Museet, vagy a berlini Nationalgalerie illetve a bécsi MUMOK.

Bak Imre tárlata május 1-ig látogatható a Vaszary Galériában.