– Március 15. különleges és egyedülálló ünnep, mert mindannyiunk számára szerethető, nem megoszt, hanem összekovácsol, a nemzeti identitásunk része. Nekünk magyaroknak van mire emlékeznünk és emlékeztetnünk. Ahhoz, hogy a mai kaotikus, háborúval fenyegető világunkban megmaradjunk, komolyan kell vennünk nemzeti szuverenitásunkat – fogalmazott Bóka István az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén.
A szónok beszédében felidézte a korabeli eseményeket, hangsúlyozva, hogy a magyar történelem meghatározó géniuszai, szellemóriásai voltak jelen egy időben. Kossuth Lajost, Széchenyi Istvánt, Deák Ferencet, Eötvös Józsefet és társaikat a stratégiai gondolkodás jellemezte, képesek voltak higgadtan átgondolni a magyar sorskérdéseket, fáklyaként világítottak. Nagyságukat méginkább kiemeli az 1867 utáni, őket követő politikai osztály sok esetben tapasztalható tehetetlensége – vélekedett Bóka István.
– 1848 a modern magyar nemzeti identitás egyik alapköve, egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Harcolt a nemzeti szuverenitás megőrzéséért. Ma is aktuális ez a küzdelem, hiszen az Európai Unió intézményei és jelenlegi vezetői minél több hatáskört szeretnének kivonni a tagállamoktól, hivatkozva az unió horizontális elveire és értékeire. Az élet szinte minden területén meg kívánják mondani hogyan és milyen módon éljünk.
Látjuk, hogy Európában jelentős változások mennek végbe. Sorsfordító kihívásokra kell megtalálni a választ. Mintha Európa elfordulna keresztény gyökereitől és alapértékeitől, pedig ezek tették Európát a világ meghatározó központjává. Hatalmas problémaként tornyosul előttünk a klímaválság, az illegális migráció, a hátárunk mentén is dúló szörnyű háború. Mindezeket tetézi a gazdasági válság, látjuk, hogy Európa teret veszít a globális világgazdaságban. Sorsfordító idők, sorsfordító események állnak Európa előtt. Vajon a mai Európa rendelkezik-e azzal a minőséggel, azokkal a nagyformátumú vezetőkkel, akikkel Magyarország rendelkezett a 19. században? – tette fel a kérdést beszédében Bóka István.
– Mi a feladatunk itt Balatonfüreden, Jókai, Széchenyi és Deák városában? Méltó módon emlékezni a dicsőséges forradalomra, az ünnepből senkit sem kirekesztve. Közösen kell építeni a várost és erősíteni a lelkeket. Őrizni kell természetes közösségeinket, családjainkat, a civil szervezeteket, mert ezek a megmaradásunk keretei. Így lesz, mert így kell lennie! Így lesz, mert érdemes itt élni, érdemes itt dolgozni és érdemes itt családot alapítani – zárta beszédét a polgármester.
Képgaléria
A megemlékezésen a MATE Kaposvári Campus Rippl-Rónai Művészeti Intézet színész szakos hallgatói idézték meg a márciusi forradalom szellemiségét, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a Tagore sétányon álló Széchenyi szobrot.
Délután hat órakor kezdődik a néptáncosok, fúvósok, hagyományőrzők közreműködésével a fáklyás felvonulás a városban, amelynek több pontján is Petőfi és Jókai szövegei hangoznak el. Az útvonal: Kisfaludy Színház oszlopai – Gyógy tér, Orzovenszky emléktábla – Széchenyi szobor – Jókai Mór Emlékház)
A Füredi Tavaszi Fesztivál programjai egész hétvégén tartanak.
Krónikás
2024.12.13.
Ismét lélek melegítő volt az iskolai kórusok karácsonyi hangversenye a Kongresszusi Központban. Köszönjük!
Bővebben
éljen a REALISTA pesszimizmus
2024.12.04.
Óvoda, belső udvar, körforgalom, 5csillagos szálló, új lakótelep, stb., egyremegy. Amit a k.u.k. időkben és talán 1950-ig építettek, az tetszett…
Bővebben
kekec
2024.11.28.
Szuper, hogy kijavítja a másik helyesírását. Imádom az ilyet. Bizony, rövid magánhangzóval írta a felemlegetett szót. De akkor miért írja…
Bővebben