Krúdy Gyula a magyar irodalom egyik legnagyobb lumpja. A 190 centi magas, ábrándos tekintetű, szomorkás ábrázatú író kicsapongó élet élt, lóversenyezett, megszállottan kártyázott, literszámra itta minden nap a nagyfröccsöket, a pesti éjszaka királya volt, aki soha nem akart hazatérni. Katona Béla írja Krúdy Gyula élete című tanulmányában: Valóságos udvartartás vette körül, mint egy fejedelmet. Ebben a különös udvarban a legkülönfélébb figurák verődtek össze. Volt köztük hírlapíró és huszárkapitány, vívómester és orfeumigazgató, zsoké és biztosítási ügynök, adófelügyelő és tőzsdés. Akadtak társaságában különc hajlamú pénzes emberek is, többségükben azonban máról holnapra élő szegény ördögök voltak, kétes egzisztenciák, az élet perifériájára sodródott, félrecsúszott, karrierjükben megfeneklett, s az éjszaka gyönyöreiben kárpótlást kereső lumpok.
A magyar irodalom egyik legnagyobb gourmand-jának tartják, amiről ráadásul rengeteg adoma is kering. Így tartja a legenda, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb, hiszen a közhiedelemben sajátosan összekeveredett az író magánélete és az általa megírt alakok története.
Annyi azonban bizonyos, Krúdynak a vendéglők, kocsmák elsősorban az egyedüllét elviselésének kellékei voltak. A pincérekkel sajátos kapcsolatot alakított ki, sokkal jobban érdekelte a sör csapolása, mint maga a sör, nem a finom borokat fogyasztotta, hanem az egyszerű, karcos fajtákat, amelyek segítettek neki leküzdeni a szívbetegsége miatti halálfélelmet. Ahányszor megkérdezték tőle merre tart azt válaszolta: haza, egy kis kitérővel. Halálakor asztalán egyedül egy liter zöldszilváni állt, csatos füredi palackban, felbontatlanul. A karcos, gyenge bort este hozatta kedvenc kocsmájából. Az egykori jó kiállású párbajhős 54 éves volt ekkor.
A hazai irodalomban Jókai például sokkal nagyobb ínyencnek számít, az egész európai gasztronómiai kínálattal tisztában volt, maga is remekül főzött. Krúdy viszont nem tudott főzni, sőt utolsó éveiben már enni sem nagyon. Számára nem az evés volt a fontos, hanem az evésről való beszéd.Az idő lelassítása, a jelenléttel megtöltött figyelem, az éjszakai élettől sajgó gyomor gyógyítása sörrel és egyszerű, ám ízletes ételekkel – ezek Krúdy villásreggelijének összetevői.
A hangulatos irodalmi reggelin Krúdy kedvenceit tálalják majd, azaz nem éppen egy egészségtudatos rendezvényre érkeznek majd a résztvevők. Lesz abált szalonna, pejsli szalvétagombóccal, kakaspörkölt sós kiflivel, marhaszegy, beigli és persze vörös bor.
Mindez december 8-án, vasárnap 10 órakor lesz. Jegyek itt kaphatók.
A reggeli közben elhangzó Krúdy szövegeket Kálloy Molnár Péter színművész celebrálja majd, az öreg Szindbádot Cserép László, az öreg Rezeda Kázmért pedig maga Praznovszky Mihály irodalomtörténész eleveníti meg, aki nemcsak avatott tudója Krúdy életművének, de az irodalmi gábli kitalálója és szorgalmazója is egyben.
kekec
2024.11.28.
Szuper, hogy kijavítja a másik helyesírását. Imádom az ilyet. Bizony, rövid magánhangzóval írta a felemlegetett szót. De akkor miért írja…
Bővebben
ovi
2024.11.28.
Szerintem nem tájidegen, sőt egyetértek, jól néz ki. Hogy Dubaj, hogy jön ide, végképp nem értem. Biztos kellett valami nagy,…
Bővebben
Nagyon új óvoda
2024.11.28.
Én is egyetértek az eredeti kommentelővel. Nekem a tájidegen szó jutott eszembe. Van egy honlap, szerintem nem írhatom ide a…
Bővebben