A Balaton mint nemzeti erőtér

A nagy sikerű Balatoni értéktár album folytatásaként megjelent Balatoni értéktár 2. – Történelem és hagyomány – Mítosz és valóság című könyv, híven nevéhez, a tájjal kapcsolatos történeti hagyományok, értékek tára is egyben. Bemutatja a balatoni kultúrtörténeti értékeket, amelyek az általános magyar kultúrtörténet meghatározó elemei.

Írók, költők, festőművészek, színészek illetve ismeretlenek krónikái sorakoznak a gazdagon illusztrált kötetben, miközben megelevenednek a balatoni lokálok, szalonok és alkotóműhelyek mindennapjai is. Kis túlzással a magyar szellemi élet meghatározó alakjai mindannyian így vagy úgy de kötődtek a Balatonhoz. Csokonaitól Karinthyig, Cholnokytól Németh Lászlóig, Zichy Mihálytól Illyés Gyuláig, a tájat megfestő képzőművészekig, van tehát mit felidézni.
Balatonfüred természetesen egyik meghatározója a könyvnek, szó van egyebek mellett a Lipták-házról, a kor elsőrangú szállóiról, a városban gyógyulni vagy éppen szórakozni érkező megannyi hírességről és Krúdy Gyuláról, aki a legszebb téli balatoni leírásokat hagyta ránk.

Helyet kaptak a könyvben a Balatont megszállottan kutató tudósok, orvosok, közéleti személyiségek is és persze szó esik a gasztronómiáról, a bálok, forgatagok és ünnepek titkairól. A Balaton térségét érintő történeti folyamatokba a vasúthálózat és a kikötők építése, a tájkép változásai, a trianoni békediktátum utáni balatoni fellendülés, a társas- és sportélet részleteibe is betekintést nyújt az Erdélyi Szalon kiadásában megjelent album.

– A két háború között sajátos történeti folyamat ment végbe a Balatonnál. 1920-1930 között Klebelsberg Kuno a trianoni békediktátum utáni nehéz történelmi időszakban az elsők között ismeri fel a Balaton fontosságát. Átgondolt Balaton-politikájának köszönhetően virágzásnak indul a térség, nemzetközi szintű kereteket igyekszik megvalósítani, ő szorgalmazza például a Tihanyi Limnológiai Intézet felállítását. A fejlődés azonban megakad, a háború és az új politikai légkör miatt a térség elveszti jelentőségét. A Kádári-korszakban sok a tabu, a mítosz, a kreált történet és kulturális, gazdasági, infrastrukturális válság van. De mégis, a Balaton lesz a nemzeti erőtér, az 50-es évektől egy sajátos szellemi menedékhely. Megteremtődik itt egy másik világ, a belső emigrációba vonuló értelmiség találkozási helye lesz – fogalmazott Kovács Emőke történész, Balaton-kutató az Esterházy-kastélyban rendezett könyvbemutatón.

A rendezvényen Molnár Judit önkormányzati képviselő mutatta be a szerzőt, hangsúlyozva, hogy Balatoni Értéktár című első kötete a városi értéktárba is bekerült.
Kovács Emőke új könyve regényes kultúrtörténeti utazást kínál a Balaton 19-20. századi világában, egyúttal értékmentő kötet is, amely megjeleníti e vidék sajátos és unikális történeti hagyományait, a történetek révén pedig egyértelművé teszi, hogy a Balaton több mint egy kedvelt fürdőhely, több mint egy nagy kiterjedésű víztömeg, itt koncentrálódik Magyarország története – hangzott el.