Hamvas Napok – Ősbemutató és eddig nem ismert kézirat

A hazai irodalom és bölcselet egyik legnagyobb huszadik századi alakjára, a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra, Hamvas Bélára emlékeznek meg Balatonfüreden március 21-22-én.

A szellemóriás hagyatékát ápoló, immár 25 éves Hamvas Béla Asztaltársaság kétnapos rendezvényén bemutatják a szerző eddig elveszettnek hitt nagy esszéjét tartalmazó könyvet. A SETH – Kereszténység és hagyomány című mű a Hamvassal szoros szellemi és tanítványi kapcsolatban álló Molnár Sándor festőművész hagyatékából került elő.

Hamvas Béla életműve kapcsán az utóbbi évek szövegkutatásainak egyik legfontosabb, legjelentősebb eredménye, hogy most az olvasók elé kerül az eddig ismeretlen szöveg. Az 1946-ban megírt munkájában Hamvas először rögzíti és bontja ki későbbi gondolkodásának azt a három (ontológiai, ismeretelméleti és gyakorlati) sarokpontját, amely utat nyitott számára az archaikus szellemi hagyomány és a kereszténység egységének megfogalmazásához.
A kultúrtörténeti újdonság mellett az újra kiadott, teljes Scientia Sacra kötetet is bemutatják Balatonfüreden. A könyvekről Palkovics Tibor szerkesztővel, a Hamvas Béla-hagyaték gondozójával Stamler Ábel vallástudós beszélget majd a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban.

Még egy újdonság lesz az idei Hamvas Napokon, hiszen egy ősbemutató keretében elhangzik Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző Hamvas az Öt géniusz című esszéje inspirálta balladisztikus kamaramű.

– Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző az általunk korábban kiírt esszé pályázatra figyelt fel, amivel az volt a célunk, hogy Hamvas művein keresztül felhívjuk a figyelmet erre a műfajra. A Penta Essentia – zene az öt géniusz földjéről című, több mint hetven perces kortárs zenemű ősbemutatóját tartjuk meg március 21-én, pénteken. Izgalmas lesz, hiszen a zenében az énekhang és a próza egyesül. A narrátor két szerelemes ifjú balladáján keresztül vezeti végig a hallgatót a Kárpát-medence öt nagy tájegységén. Két énekes és egy kamarazenekar együtt szólaltatja meg a művet – így Cserép László, a Hamvas Napok szervezője, aki hozzá tette: az asztaltársaság által tavaly kiadott Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötetet a nagy érdeklődésre való tekintettel újra kiadják.

A Hamvas Napok a hagyományos ráolvasással kezdődik, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. Majd ünnepélyes keretek között átadják a Sziveri János-díjat, az eseményen jelen lesz a költő özvegye Utasi Erzsébet.
A könnyed zárás jegyében Orbán Ottó mutatja be borait, amiben Ambrus Lajos, író, szerkesztő segédkezik majd. A Figula Pincében rendezendő esten Bakos Árpád szabadkai népzenész és Franczia Dániel közel-keleti ütőhangszeres muzsikál.
Másnap, március 22-én, szombaton a már említett könyvbemutatók után Szarvas József színész vezetésével séta indul a hangulatos Koloska-völgybe, ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére pálinkával lehet majd koccintani a völgyben pedig közös bográcsozás zárja a programot.

A Hamvas Napok részletes programja itt.

Hamvas Béla író, filozófus 1897-ben született Eperjesen. 1919-ben jelentek meg első irodalmi tárgyú írásai. Bölcsészdiplomája megszerzése után 1923-ban a Budapesti Hírlap és a Szózat újságírója lett. 1927-ben a Fővárosi Könyvtárban helyezkedett el könyvtárosként, ott dolgozott egészen 1948-ig. Ez életének egyik legtermékenyebb időszaka. A II. világháború után egy ideig az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai című sorozatot szerkesztette, de 1948-ban sorozatos bírálatai után felfüggesztették állásából. Fizikai munkásként nyugdíjazták 1964-ben. Négy évvel később hunyt el. Életében csupán két esszégyűjteménye jelent meg, munkásságát agyonhallgatták. Máig szélsőségesen ítélik meg az életművét, rajonganak érte vagy éppen elutasítják. 1983 után jelenhettek csak meg könyvei. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.