Jókai a hús-vér géniusz

A Jókai Emlékház kertjében rendezett ünnepségen elhangzott: Jókai kultuszának fenntartására és sokszínű egyéniségének bemutatására kiemelt feladatként tekint a tárca, ezért az író születésének kétszázadik évfordulója alkalmából egy éven át tartó, a teljes Kárpát-medencére kiterjedő programsorozatot indított, amely itt Balatonfüreden, a hozzá oly közelálló városban indult útjára.

– A legmagyarabb író mottóval zajlik a programsorozat, amelyben a Jókai-napok a zászlóshajó szerepét tölti be. Itt Füreden, ahol az író kultusza a mai napig a legelevenebb, ahol a polgári életérzés ma is élénken van jelen, ahol velünk élnek egykori nagyjaink, és semmihez sem fogható hangulatú polgári világ fogad minket – vélekedett az államtitkár, aki hangsúlyozta: egy halhatatlan óriás alakját és életművét kell közel hoznunk a fiatalokhoz, hiszen azzal szembesülünk, mint Petőfi Sándor esetén, hogy az iskolai tanulmányok révén igen szűrt, és sztereotip ismeretek csontosodtak meg a köztudatban.

– Az író alakját, szellemi hagyatékát ki kell emeljük a közhelyekkel teli ismeretek szorításából, és a fókuszt az alkotó hús-vér géniuszra kell helyeznünk. Hiszem és tudom, hogy Jókai most arccal szemközt áll velünk, itt áll az 1848-as márciusi ifjú, az írófejedelem, a legnagyobb nemzeti mese és történetmondó – mondta Závogyán Magdolna.

Az ünnepségen Bóka István Balatonfüred polgármestere felidézte: Jókai nyári rezidenciájában a Petőfi Irodalmi Múzeum szakembereivel közösen egy enteriőr kiállítást hozott létre a város, amely talán a leglátogatottabb kulturális intézménye Balatonfürednek. Harmincnégy éve itt emlékezünk az írófejedelemre, aki Balatonfüredet és a Balaton-felvidéket az antik múzsák földjéhez, a Tempevölgyhöz hasonlította. Ebben a bicentenáriumi évben Jókaival együtt emlékezünk a reformkorra és az Anna-bálra is. Az író többször volt a bálon, a reformkorról pedig nélküle nem lehet beszélni – tette hozzá.

– Jókai Mór legfőbb üzenetei számomra a hazaszeretet, a magyarság, illetve az ehhez elengedhetetlen magyar nyelv és irodalom, valamint az olvasás. Egyik sincs meg a másik nélkül. Jókai művészete, romantikája, az a világ, amit a gyönyörű magyar nyelvünk segítségével teremtett, olyan értékekre épül, amelyek ma is érvényesek. Hősei segítenek nekünk a mai világban való eligazodásban és ez most mindennél fontosabb. Ezért kell kultuszát ápolni, újra és újra olvasni könyveit, ezért emlékezzünk rá, és ne csak ebben az ünnepi évben – vélekedett Bóka István.

KÉPGALÉRIA

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták Jókai szobrát.
A programsorozat keretében kihirdették a város és a Magyar Írószövetség kiírta Jókai tárcanovella-pályázat eredményét, majd Praznovszky Mihály irodalomtörténész Jókai Mór hihetetlen kalandjai Balatonfüreden – ahogy azt nagyapám leírta című könyvét mutatta be maga a szerző. A nap a Szaffi című, Jókai Mór: A cigánybáró című regénye alapján készült zenés előadással zárult.

Május 3-án, szombaton a Jókai-napok emblematikus gasztronómiai eseményét, a Jókai-bableves főzőversenyt rendezik meg a Koloska-völgyben, ahol mintegy harminc csapat áll neki korán reggel a főzésnek. A völgyet autóval csak a behajtási engedéllyel rendelkezők közelíthetik meg, az érdeklődők helyi járattal, gyalog vagy kerékpárral juthatnak el a helyszínre.