Jókai helye a világirodalomban

Aligha találunk a magyar irodalomtörténetben olyan írót, aki saját kortársait, itthon és a nemzetköziségben, ilyen mértékben foglalkoztatta volna; akit ennyire komolyan vettek volna saját korának meghatározó művészei, közéleti szereplői. Annak ellenére, hogy a 19. század második felében a magyar irodalom Jókai Mór művein keresztül vált nemcsak Európában, de világszerte is ismertté és elismertté, saját korának világirodalmi életében betöltött tényleges szerepéről mindmáig nem rendelkezünk pontos ismeretekkel.

A balatonfüredi kollokvium hét ország kutatóinak összefogásával valósul meg. A tanácskozáson a kutatók az új kutatási eredményekre alapozva tisztázhatják Jókai világirodalmi jelenlétének jellegét, súlyát és jelentőségét, rávilágíthatnak nemzetközi fogadtatásának mintázataira és hatására.

A Balatonfüred Kongresszusi Központban elhangzó előadások Jókai Mór európai és világirodalomban betöltött szerepét, Jókai életművét világirodalmi megközelítésben vizsgálják. A Jókai-fordításokat, illetve Jókai kapcsolatrendszerét digitális bölcsészeti módszerekkel vizsgáló kutatások eredményeit bemutató előadások komoly fordulatot hozhatnak az életmű és Jókai világirodalmi szerepének megítélésben. A konferencián az előadások angolul és németül hangzanak el.

A tanácskozáson magyarországi kutatók mellett (SZTE, ELTE, ITI, PPKE, KRE) a prágai Charles University, sencseni Shenzhen University, a New York-i City College, a göttingeni GWDG, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem, a varsói University of Warsaw kutatói képviseltetik magukat.

Az október 2-3. között zajló konferencia az MTA Tudománybarát Település Mozgalomhoz csatlakozik. Az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Irodalomtudományi Intézetének Jókai 200: Jókai Mór Összes Művei kritikai kiadásának bicentenáriumi munkálatai OTKA kutatócsoportja, az SZTE Irodalom és Kultúratudományi Doktori Iskolája és a Tempevölgy folyóirat közösen rendezi meg a szakmai tanácskozást.