Ésszel és szívvel

A Vaszary villa előtt találkozunk. Aktatáskáját nekitámasztja a még romos kerítésnek, figyeli a munkásokat. A szomszédból sétált át ide, a Horváth – házban bérelt önkormányzati lakásból, lelkesen megjegyzi: nem kizárt, hogy Kossuth éppen ennek a szobának az ablakából nézett ki egykor a Balatonra, és írta lelkes sorait, melyek az Anna Grand mellett márványba vannak vésve.

Doncsev András több kitérő után tért most vissza gyerekkora színhelyére: Füredre. Amikor megtudta, mi készül a városban, nem mérlegelt, azonnal beadta a pályázatát, az új képtárat, a Jókai-villát és a Városi Múzeumot is működtető kft vezetői posztjára, mert mint mondja, ezt ésszel és szívvel kell igazgatni.

– Balatonfürednek van súlya. A város múltja és miliője, engem, mint történelem szakot végzett bölcsészt teljesen lenyűgöz. Most az összes irodalmat, történelmi munkát, ami ide köthető, újraolvasok. Nagyon élvezem. Füred a reformkorban az ország második kulturális központja volt, meghatározó város, úgy gondolom, ha hiszünk benne és teszünk érte érdemben, akkor mindez nem csupán nosztalgia lesz. Ráadásul a gyerekkorom is ide köt. Tizenöt éven keresztül jártam Füredre szüleimmel, akiknek volt a Száka-dűlőben egy kis présházuk szőlővel. Innen vannak az élmények, minden utcát ismerek itt.

– Évtizedeken keresztül tanult klasszikus majd jazz zongorázást Binder Károlynál. Miért nem lett végül zongoraművész?

– Volt idő, úgy érettségi környékén, amikor fontolgattam, a zenét vagy a bölcsész képzést válasszam, végül az utóbbi mellett döntöttem, történelem-angol szakot végeztem, most is úgy gondolom, ez így volt helyes. Úgy éreztem, nem volt meg bennem az a tehetség, ami az előadóművészethez kell, habitusom sem igazán alkalmas arra, hogy pódiumművész legyek, ezt tapasztalatból tudom, hiszen évtizedeken át léptem fel különböző jazz-zenekarokban, vagy az általunk készített kulturális televíziós műsorban. Feleségemen látom, aki előadóművész, milyen átütő talentum kell ahhoz, hogy valakinek érdemes legyen ezt a hivatást választania. Otthon a lakásban természetesen van hangszerem, azért néha ma is odaülök játszani, de ez most már ennyiben marad.

– Milyen képtárat képzel el? Milyen lesz a Vaszary villa néhány év múlva?

– Reményeim szerint egy sikeres, elismert, nemzetközi rangú kiállításoknak helyet adó képtár lesz, amely öregbíti Füred hírét. A város egyik húzóereje lesz a képtár. Tele vagyunk ötletekkel. Meggyőződésem, hogy kreativitással, egyedi programokkal a közönség megszólításával és bevonásával néhány év alatt valóban jelentős képtárrá válik a villa. Hiszek ebben.

– Említene néhány ilyen kreatív ötletet?

– A Vaszary villa már csak az adottságai miatt sem lehet egy Szépművészeti Múzeumhoz hasonló intézmény, nem rendezhetünk ahhoz hasonló grandiózus tárlatokat. A viszonylag kis és osztott tereket azonban ki kell használnunk, előnyt kovácsolni a villa varázslatos hangulatából. Azt szeretném, hogy a különböző művészeti ágak egymással párhuzamosan jelenjenek meg, egészítsék ki, támogassák egymást. Az interaktivitást is fontosnak tartom, tehát ne csupán passzív szemlélője legyen a látogató a kiállításoknak, hanem kapjon a képekkel kapcsolatos plusz információkat, tudjon meg érdekességeket. Tervezünk híres emberek által tartott, nem szokványos tárlatvezetéseket, különböző rendhagyó programokat. Minden műfajban, a kamara koncerttől, az irodalmi esteken át a képzőművészeti kiállításokig, lehet újszerűt adni, ezzel élni is fogunk. Meg kell tudnunk szólítani a gyerekeket is, nekik külön épületben kiváló múzeumpedagógus kollégám szervez majd izgalmas foglalkozásokat.

Nem szeretnénk megosztó kiállításokat, ami nem azt jelenti, hogy a modern képzőművészetnek ne lenne helye. Nívós, de befogadható kiállításokat kívánunk szervezni, tematikus tárlatoknak helyet adni. Eltökélt szándékom a Jókai kultusz erősítése, hiszen a 19. század ünnepelt írójáról van szó, aki a jelenleginél mindenképpen több figyelmet érdemel. Lesz látogató központ, ahol Balatonfüred nevezetességeit mutatjuk be tematikus túrákon, színvonalas kávéház, állandó és időszaki kiállítások, sok minden. Ma már nem elég csupán jó festményeket bemutatni. Ennél jóval több kell, hogy több száz kilométerekről is eljöjjenek hozzánk a látogatók.

– Például mindehhez pénz. Ráadásul nem is kevés és lehetőleg minél hosszabb távon.

– A város vezetése tisztában van vele, hogy nem kis költségekkel jár majd a kft irányítása alá tartozó három intézmény: a képtár, a Jókai Múzeum és a helytörténeti múzeum működtetése. Ráadásul a Vaszary villa éveken át üresen állt, az épület új funkciót is kapott, tehát nem vagyunk könnyű helyzetben, amikor a működtetési költségeit kell meghatároznunk. Az előzetes számításink szerint éves szinten 80-90 millió forintba kerül majd a működtetése. Persze ezt nem csupán a városnak kell biztosítania: rangos kiállításokkal, jó marketinggel jelentős jegybevétellel számolunk, de – más kiállítóterekhez, például a Szépművészeti Múzeumhoz hasonlóan – a konferencia termünket a villához méltó módon különböző programokra is értékesíteni kívánjuk. Mindez a költség természetesen gazdaságilag is jelentősen megtérül a fürediek számára, hiszen a rengeteg látogató itt fog fogyasztani, megszállni. De meggyőződésem, hogy egy ilyen képtárat a mindenkori kormánynak is támogatnia kell illetve meg kell találni azokat a mecénásokat, akik hajlandóak áldozni erre a célra. Ez lesz az egyik legfontosabb feladatom.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem lesz egyszerű.

– Igen ez így van, ráadásul az új adózási szabályok sem kedveznek most nekünk, de bízom benne, hogy meg lehet szólítani a cégeket. Folyamatban van egy olyan szervezet létrehozása, amelyen keresztül a Vaszary villát barátai különböző – bronz, ezüst, arany – fokozattal támogathatják. Azt remélem, idővel egyfajta presztízse, rangja lesz a nemes célokra fordított adakozásnak. Miért nem lehetne a reformkori szellemet újraéleszteni ezen a téren is?

– Bölcsészként nem tart egy ekkora intézmény működtetésétől?

– Ez egy nagy lehetőség. Hiszek a terveinkben, hiszem, hogy jó úton indulunk el, ráadásul van tapasztalatom csapatépítésben, irányításban, és a kultúrával nem csak előadóként, de televíziós műsor producereként, valamint könyv- és cd kiadóként is foglalkoztam. A kft önkormányzati tulajdonban van, egy ötfős felügyelő bizottság ellenőrzi, egy háromfős szakmai kuratórium pedig segíti majd a munkát. Nem vagyok magamra hagyatva, kiváló munkatársaim vannak. Valamennyien nagyon lelkesek, nagy munkabírásúak, pedig nem kínálunk csúcsfizetéseket. Ez is jelzi, kellett ide egy ilyen kulturális intézmény. Az uniós pályázatban vállalt kötelezettségekkel összhangban 25 alkalmazottja lesz a kft-nek, ebben a portástól kezdve a teremőrökön át a művészettörténészig mindenki benne van. Vaszary János képeivel jövő év májusában nyit a képtár. Vaszary jó nevű festő, köthető is a villához, a kiállított ötven festményével méltóképpen nyitjuk majd meg a képtárat.

– Éveken át volt Orbán Viktor kabinetfőnöke, jelenleg is az egykori miniszterelnök közvetlen közelében dolgozik. A politikai elköteleződés nem jelenthet majd terhet a képtár vezetőjeként?

– Semmi rosszat nem látok ebben. Nemhogy terhesnek, de komoly előnynek gondolom: Orbán Viktor közvetlen munkatársaként dolgozni jelentős kihívást és hatalmas tapasztalatot jelent, ezt szerintem mindenki – politikai beállítottságtól függetlenül – elismerheti. A pártpolitikában nem vettem részt, annak marketing és kommunikációs hátterét alakítottam. Ide sem hozok politikát magammal, csak a teljesítményt.

Névjegy

Doncsev András 1969-ben született, nős, két gyermek apja.

Az ELTE BTK történelem-angol szakán szerzett diplomát. 1994-95 között a Népszabadság külpolitikai rovatának újságírója, 96-98 között a Budapest Sun, a legnagyobb angol nyelvű hetilap szerkesztője, majd a külügyminisztérium kulturális és tájékoztatási osztályán a nemzetközi tájékoztatás vezetője. 2000-2002 a miniszterelnökei kabinet főosztályvezetője, majd a volt miniszterelnök kétfős titkárságának tagja, feladata Orbán Viktor nyilvános szerepléseinek előkészítése. 2006-óta saját cégével segíti a legnagyobb ellenzéki párt elnökének munkáját.