Ikonikus felvételek, jelenléttel megtöltött színész portrék. Tekintetek és ismerős arcok, úgy, ahogy eddig nem láttuk őket. Kor és színháztörténelem Keleti Éva fotográfiáin. A Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész fotográfusnak a Vaszary Galériában nyílt kiállítása a hazai színészekről készített portrékból.
Ruttkai szomorúsága, Mácsai Pál pályakezdőként, a lefegyverző szépségű Béres Ilona, Kiss Mari mosolya, a titokzatos Psota Irén, Garas Dezső pillantása, a kocsiban görnyedő Gobbi Hilda, számos nagy színész, akik már nincsenek közöttünk és jónéhányan, akik ma is színpadon állnak.
A kiállításon szereplő fotók egy része 1976-1989 között készült, amikor Keleti Éva képszerkesztő volt a meghatározó kulturális lapnál, az Új Tükörnél, másik részük a kilencvenes évekből származik.
– Nem is igazi portrék ezek a felvételek, hanem inkább életfotónak nevezném őket. Minden megörökített művésszel személyes kapcsolatom volt, nemcsak a fényképezőgépemmel voltam rájuk kíváncsi. Beszélgettem velük, láttam az előadásaikat, voltak közös történeteink, ez látszódik a képeken. Ezért olyan beszédes fotók. Jellemábrázolásokra törekedtem, de nem leleplezni akartam. Minden esetben a művésszel egyeztettem a fotókat, előfordult, hogy győzködtük egymást, de olyan felvételt nem publikáltam, ami az alanya ellenére volt – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Keleti Éva.
Fotógaléria a megnyitóról, katt a kis képre.
A fotográfus hosszú idő után, családi okok miatt kezdett el újra fényképezni, okostelefonjával készített a korábbi munkáitól merőben eltérő felvételeket. Most úgy döntött, felkeresi azokat a művészeket, akik korábban a kamerája elé álltak és újra lefényképezi őket, mint mondja: megnézi, mit művelt az idő.
– Hét fátyol van a művészeken, arra törekedtem, hogy képeimmel ebből minél több fátylat le tudjak hántani róluk. Mindenkinek van egy külső képe, amit a világnak megmutat magáról, aztán van egy intim képe, amit csak a szerettei ismernek, és vannak olyan rétegeink, amiket aztán nem szeretnénk senki előtt megmutatni. Én igyekeztem minél jobban belelátni a hét fátyol mögé. Van olyan portré a kiállításon, ahol ez egyáltalán nem sikerült, a kép maga mégis jó, de a legtöbb esetben talán sikerült megmutatni valami olyan tartalmat, ami rávilágít a fénykép alanyának valódi jellemére – mondta Keleti Éva, aki több mint háromezer fényképből válogatta ki azt a 85 darab felvételt, amelyből 85. születésnapján a Magyar Nemzeti Múzeumban Kontakt címmel kiállítás nyílt. Ennek a tárlatnak a válogatott anyaga látható a Vaszary Galériában.
– Nagyon megszenvedtem a fényképek közötti szelektálást. 120 fotót válogattam ki, ott megállt a tudomány, onnan már egy kurátor szűkítette az anyagot, én magam képtelen voltam rá – tette hozzá a fotográfus.
Keleti Éva kiállítása július 9-ig látogatható a Vaszary Galériában.
Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: az első harmadban a Magyar Távirati Iroda fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél. Megszűnésük után képügynökség vezető. Mindeközben fokozatosan vált a magyar fotográfiai közélet meghatározó alakjává. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, kiemelten a magyar színházi fényképezéshez köthető.
A magyar vizuális kultúra egyik meghatározó szereplőjeként elsősorban a hazai színházi élet kulisszák mögötti világának dokumentarista stílusú, valósághű megörökítéséért, példaértékű szakmai alázattal végzett művészi munkája elismeréseként idén Kossuth-díjat kapott.
balatonfured.hu
kekec
2024.11.28.
Szuper, hogy kijavítja a másik helyesírását. Imádom az ilyet. Bizony, rövid magánhangzóval írta a felemlegetett szót. De akkor miért írja…
Bővebben
ovi
2024.11.28.
Szerintem nem tájidegen, sőt egyetértek, jól néz ki. Hogy Dubaj, hogy jön ide, végképp nem értem. Biztos kellett valami nagy,…
Bővebben
Nagyon új óvoda
2024.11.28.
Én is egyetértek az eredeti kommentelővel. Nekem a tájidegen szó jutott eszembe. Van egy honlap, szerintem nem írhatom ide a…
Bővebben