A Szentháromság titkára

Hamvas Bélára emlékeztek meg a hagyományoknak megfelelően a Tagore sétányon álló emlékfájánál. A hársfa előtt Dúl Antal az író, filozófus életművének gondozója úgy fogalmazott: Hamvas éber ember volt, megtalálta az egységtudatot, olyat tudott, amit más írók és költők nem.

– Nehéz megfogalmazni mit keresett és mit talált Hamvas Béla. Csakis tágabb perspektívából tudom értelmezni életművét. Éber ember volt, aki megtalálta a közös alapot. Az éberek világa egy és közös, álomvilága mindenkinek egyéni – írta, vagyis az egyetlen éberség áll szemben hatmilliárd álomvilággal. Éber légy, más nem számít – vallotta, mert az álomvilágban hisztéria van, pánik és határidők. A mi világunk, a nyugati civilizáció kisgyermekkortól kezdve időpánikba helyezi az embereket: hajszoljuk önmagunkat, hajszolunk másokat. Bomlott világban élünk, amelyben nehéz megtalálni önazonosságunkat. Mindenki lenni akar valaki, akar magának valamilyen titulust, Hamvas Béla sohasem állította magáról, hogy író, azt sem, hogy spirituális tanító, és visszautasította a mester elnevezést is. Az ember fia vagyok– írta. A Karneválban viccesen úgy fogalmaz: a Szentháromság titkára vagyok, mert tudta: aki a szabadság, az elfogadás, a látás pozícióján áll annak nincs szüksége rangokra és címekre. Hamvas leltárt készített a létről, láncsorba állította a különböző hagyományokat s megtalálta a közös alapot. Hamvast kevesen értik igazán, mégis olvasni kell műveit, mert az életre, az egész univerzumra nyújt új rálátást – fogalmazott a Tagore sétányon Hamvas hársfájánál tartott beszédében Dúl Antal teológus.

{photogallery}392{/photogallery}

A Hamvas Béla Asztaltársaság tizenegy éve, az író születésnapja alkalmából ünnepséget tart a sétányon, ahol 2000-ben, Sava Babić kezdeményezésére ültettek fát Hamvas emlékére. A rendezvényen ezúttal is a fára olvasták Hamvas Béla Fák című esszéjének egy részletét, majd a program irodalmi esttel folytatódott a Blaha Étteremben.

– A kellő időben találkoztam Hamvas műveivel. Megdöbbentett, hogy a magyarok mennyire nincsenek tisztában az életmű jelentőségével. De én valószínűleg könnyebb helyzetben vagyok, két nemzet irodalmában mozgok, talán jobban látom a tendenciákat. Kívülről szemlélve más a rálátás. Ebből született A magyar civilizáció című könyvem is, ami egy művészettörténeti kötet, de elsősorban mégis irodalom – vélekedett az esten Sava Babić, akinek könyve a szerb egyetemeken kötelező tananyag.

balatonfured.hu