Édes élet

A hazai impresszionizmus klasszikus alakjának, Csók Istvánnak nyílt életmű kiállítása a Vaszary Villában. Nagyszabású tárlat az elismert és népszerű, a derűlátás valamint a mélység festőjének alkotásaiból. Démoni és angyalarcú női aktok, bujaság, Züzü -ciklus és a kacér egyben szemérmes Balaton.

A hosszú kort megért, mindvégig töretlen magabiztossággal alkotó Csók István festészetének népszerűsége kétségkívül világos és közérthető művészetének köszönhető. Az általa felvázolt világ problémamentes, idilli, egyfajta menedék a hétköznapok elől. Alkotásai vezérmotívuma a női akt, amelyek rendszerint önmagukon túlmutató ideálok megtestesítői. Derűje máig hatóan átsugárzik művein, akárcsak az ezerféleképpen megfestett bujaság. Laza, impresszionista vonások, dús fények, színpompás képi világ, amelynek visszatérő hősei: az imádott felesége és lánya, a hol ártatlan, hol vámpír, hol meg igéző nők, a békés polgári otthon és a nyári Balaton. Képek a kiállításmegnyitóról.

{photogallery}1172{/photogallery}

Bár Csók jó néhány műve a mai napig szerepel a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, életművének számos alkotása nem hozzáférhető. Ezúttal a Vaszary Villa legújabb tárlatán több magyarországi köz- és magángyűjtemény segítségével olyan alkotások is láthatók, amelyek évtizedekig csak múzeumi raktárak mélyén voltak megtalálhatók.

A festő székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött személyes bútoraival, tárgyaival kiegészített tárlaton a méltán híres aktok mellett látható a magyar festészet egyik legjelentősebb gyermekportré-sorozatának, a kislányáról festett Züzü-ciklusnak néhány alkotása is, amelyek a gyermekkort, önálló és irigylésre méltó létállapotként ábrázolják.

Kiemelt szerepet kap Csók István Balaton ábrázolása, amely valódi örömfestészet. Balatoni képei az 1930-as évekre gazdag ciklussá terebélyesedtek. Jelentőségük a balatoni tájfestészet történetében csak Egry József ide kötődő piktúrájához mérhető. Csók vérbeli impresszionista módjára szüntelen, változatok, átiratok és variációk sorában költötte újra a Balaton képét, különféle évszakokban, napszakokban vizsgálva a tó folytonosan változó felszínét és különös fényjelenségeit.

Arra a kérdésre milyennek látja a festő a Balaton, Csók István 1934-ben egy interjúban így válaszolt:
„Attól függ minden, mikor látja, helyesebben, milyennek látja? Milyennek látja példának okáért, mikor viharos, milyennek, mikor csendes? Milyennek, mikor kacér vagy amikor szemérmes? Milyen, mikor fölveszi legcsillogóbb toilettjeit – milyen pongyolában. (Csúnya, tojássárgája színű, megvadításig józan naplementék.) Mikor epekedő, mikor dühöng, vagy mit tudom én még hányszor és hányféle változatban ejti kétségbe a vakmerőt, aki megkísérli őt egy aranyráma szűk keretei közé szorítani.”

Rövid életrajz:
Csók István 1865-ben született a Fejér megyei Sáregresen. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban tanult. Hosszú életpályája bővelkedett a szakmai sikerekben: a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére, számos díjat nyert festményeivel, 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet legjobbjait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság, s élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A történet szerint az 1920-as évek Budapestjén egy műkereskedés kirakatából a rendőrök leszedettek egy-két közszeméremsértő női aktot. Az esetből botrány kerekedett, Csók pedig festett egy női aktot Rossz az, aki rosszra gondol címmel. (Az első képen.) A nagy méretű képen egy pajkos, vörös hajkoronás gyereklány látható klasszikus pózban. Csók szemtelen riposztnak szánta a képet, de az akt többet árul el a festőről, mint a célba vett erénycsőszökről: a kacér pillantású kis vörös démon mögött megfestett gobelinen nyiladozó, húsos levelű, egzotikus növényeivel a bujaságról árulkodnak.

A balatonfured.hu oldal megtalálható a Facebookon is, klikkeljen ide, lájkoljon minket, így új híreinkről azonnal értesülhet!

balatonfured.hu