Már nem eresztik a Balatont

Három hét után elzárták a Siófoki-zsilipet, ezzel befejeződött a Balaton vízeresztése – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A tó vízszintjét, 121 centivel, a szokásosnál magasabban tartották – ez már az új szabályozási stratégia része. A szezonban így nem lesz gond a tó vízmennyiségével.

A vízeresztés ideje alatt a tóból 24 millió köbméter vízmennyiség távozott, ami 4 centiméteres vízoszlopnak felel meg. A vízeresztés időszakában előforduló tartós észak-északnyugati szél esetenként magas hullámokat okozott a déli parton, és így helyenként a part menti területek rövid időre víz alá kerültek, azonban ez lakóingatlanokat nem veszélyeztetett.

A vízügyi szakhatóság közleménye szerint: a késő tavaszi vízeresztés április 30-án a Balaton 124 centiméteres vízállásánál kezdődött meg és három héttel később, a 121 centiméteres vízállás elérésekor, a Siófoki-zsilip fokozatos zárásával fejeződött be május 20-án délután. A májusi vízeresztés és a magasan tartott vízszint a Balaton tervezett új vízszint-szabályozási stratégiájának megalapozásához adott alapadatokat, amely a felső szabályozási szintet 120 centiméterben jelöli meg – áll a közleményben.

A vízügyi szakemberek a vízeresztés befejezése után is folyamatosan nyomon követik a tó vízjárását, a várható hidrometeorológiai helyzetet, valamint a déli part menti területek állapotát. A jelenlegi, viszonylag magas vízszint lehetőséget teremthet arra, hogy a tó vízállása az üdülési szezon végéig a szabályozási sávban, várhatóan annak felső tartományában maradjon.

Korábbi hírünk

A tavalyi év aszálya után a télen és tavasszal annyi víz került a tóba, hogy elérte a 124 centiméteres szintet. Az idei évben hullott csapadékmennyiség rendkívüli, amíg lehetett próbálták a vízmennyiséget benntartani a tóban, de van hét település – Zamárdi, Szántód, Balatonföldvár, Balatonfenyves, Máriafürdő, Balatonkeresztúr és Balatonberény –, amelynek vízparti részei nem épültek ki az országos vízgazdálkodási szabályzatban előírt 200-as szintre, 130, 140-es szinten vannak építmények, s egy erősebb, tartósabb északi szél esetén ezek az épületek víz alá kerülhetnek. Ha pedig újabb csapadék esik, akkor a csapadékelvezető sem tudja a Balatonba bevezetni az esővizet, s nagyobb területeken okozhat elöntéseket – fogalmazott Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

A Balaton térségében mindig gyanakvással figyelik a vízleengedést, attól félve, hogy az ilyenkor elpazarolt víz nagyon fog hiányozni, ha szárazabbra fordul az időjárás. Ugyanakkor évek óta téma a szakemberek között is, hogy miképpen lehetne több vizet megőrizni a tóban.
Egy magasabb gát önmagában azonban nem oldana meg semmit, az utak, a vízelvezető árkok is alacsonyan vannak, tehát egy egész térség komplex vízrendezését kellene fejleszteni – véli a vízügyi szakember. Ennek megoldására a szakhatóság beadott egy pályázati javaslatot a 2014-2020-as uniós ciklusba. Egy folyamatos, több éves munkára készülnek, amelynek révén fokozatosan alakulna át a településszerkezet.

– Először ki kell jelölni azokat a veszélyeztetett településrészeket, ahol mostantól kezdve már csak 200-as szinten szabadna engedélyezni minden épületet, első körben pedig az infrastruktúrát kellene megépíteni, valamint a parti sétányt, amely egy természetes gátat jelentene. Ennek köszönhetően tíz centiméterrel biztosan meg lehetne emelni a vízszintet, hiszen ezen a hét településen kívül máshol nem okozott gondot a magasabb vízszint – nyilatkozta Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.

balatonfured.hu