Fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet

Ilyen összetett és súlyos problémával, mint a klímaváltozás, amely az életünk minden területére kihat, még nem találkozott az emberiség. Elkerülhetetlen a Föld klímájának további változása, a mértéke azonban tőlünk függ – hangzott el a Nobel-békedíjjal elismert kutatók előadásán.

– A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, drasztikusan csökkenteni kell a szén-dioxid és más üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. A legrosszabb esetben 2050-re akár 2,5 Celsius-fokkal nőhet a hőmérséklet, ami rendkívül drasztikus változást jelentene. A Kékestetőn alföldi klíma, míg az Alföldön félsivatagos körülmények lennének, ráadásul a hó mennyisége 30 százalékkal csökkenne. Ha mindent megteszünk a káros gázkibocsátások csökkentése érdekében, akkor is negyven év múlva 1 Celsius-fokkal emelkedik majd a hőmérséklet, ehhez meg kell tanulnunk alkalmazkodni – hangsúlyozta előadásában Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa, aki kiemelte: az 1951 és 2010 között megfigyelt hőmérséklet-emelkedés több mint a feléért az emberi tevékenység a felelős.

A Városi Múzeumban az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental panel of Climate Change – IPCC) magyar kutatói, akik 2007-ben munkájukért Nobel-békedíjat kaptak, tartottak előadást.
A 25 éve alapított nemzetközi tudományos testület egy hete adta ki a klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb jelentését, amelyet 39 ország 259 tudósa készített, és mintegy 55 ezren véleményeztek. Már nem az a kérdés, hogy van- e klímaváltozás, és abban van-e szerepe az emberiségnek, sokkal inkább az, hogy a változás mértékét és ütemét képesek leszünk-e lelassítani úgy, hogy 2100-ben is élhető legyen még a Föld – hangzott el az ülésen.

Az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett klímaváltozási bizottságának másik tagja, Jászay Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott professzora arról beszélt, hogy jelentősen csökkenteni kell az energiafogyasztásunkat és ki kell építeni a megújuló energiák hasznosítását, ami ugyan korlátlan lehetőséget kínál, de nagyon sok pénzbe kerül majd.
– Kína és az Egyesült Államok energia kibocsátása után mennyiségét tekintve a megtermelt, de fel nem használt, kidobott élelmiszerek bomlása a harmadik legnagyobb tényező. Sokat szidjuk az energiaipart pedig egy tonna szén-dioxid-kibocsátásból 700 kilogrammért maga a fogyasztó felel – mondta a professzor, aki szerint a század végére a jelenlegi technológiákat felválthatják a megújuló energiák, ám azok használata költséges lesz.

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-Európai Egyetem tanára kiemelte: az épületek üzemeltetésénél lehet a legjobban megfékezni a szén-dioxid kibocsátást, csak a megfelelő technológiákat kell alkalmazni hozzá.

Faragó Tibor, a Corvinus egyetem tanára előadásában hangsúlyozta: a fejlett országoknak meg kellene állapodniuk abban, hogy 2020 után ne növekedjen a szén-dioxid-kibocsátás, 2050-re pedig a mostani mennyiség felére csökkenjen.

– A változás sebessége okoz komoly problémát, szén-dioxid mindig volt a levegőben, de ennek a mértéke az utóbbi száz évben olyan intenzitással emelkedett, hogy ehhez idővel már képtelenek leszünk alkalmazkodni. A klímaváltozás és annak kezelése nagyon összetett kérdés, a politikától, az energia iparágakon keresztül a mezőgazdaságig minden és mindenki érintett, és eltérőek az érdekek – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Faragó Tibor.

A Nobel-békedíjas magyar kutatók az előadások után a Tagore sétány Nobel Díjasok Ligetében ültettek fát.
Somogyi Zoltán a ceremónián hangsúlyozta: egyetlen kicsi fának is fantasztikus ereje és üzenete lehet, hiszen fákat, erdőket kell ültetnünk, vissza kell térnünk a természet közeli életmódhoz ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozás drasztikus növekedését.
– Kötelességünk a következő generációk figyelmeztetése, muszáj tennünk azért, hogy élhető maradjon a bolygónk – tette hozzá a tudós, akit társaival együtt Hári Lenke alpolgármester köszöntött és méltatta tevékenységüket az ünnepségen.

balatonfured.hu