Hálásak lehetünk a művésznek, mert megdolgoztatja szemünket, teljes fizikai valónkat, lelkünket – mondta Geskó Judit művészettörténész Keserü Ilona tárlatának megnyitóján.
Az idő színtere – Cangiante című kiállítás mintegy ötven alkotáson keresztül, kisebb egységekre bontva, mutatja be a Kossuth- és Munkácsy-díjas alkotó festészeti tematikáit, a 60-as évek szabad gesztusokra alapozott, dinamikus festményeitől a sírköveken át, egészen a lenvászon domborításokig.
A gesztusképek, a barokk változatok, a zsilettrajzok, a nyolcasos képek mellett a Balaton-felvidék semmivel össze nem vethető varázslatát idézik a Balatonudvari sírkő motívumok és a híres kép-domborítások – jellemezte a kiállítást Geskó Judit művészettörténész.
Fotógaléria a megnyitóról. Katt a kis képre.
{photogallery}2432{/photogallery}
– A középpontban a reneszánsz géniusz, Michelangelo által is alkalmazott festő módszerrel a cangiante-val festett képek állnak… Nem logikus a rendszere a színek kiválasztásának, sokszor brutálisan nyers is lehet. Ha van valamilyen rendszer a használatában, akkor az a személyes szín-preferenciákon alapul – fogalmazott Geskó Judit, aki kitért rá, hogy Keserü Ilona a kétezres évek elején a helyszínen tanulmányozta a Sixtus-kápolna megtisztított mennyezetfreskóit, amelyeken ragyogó színek tűntek elő, mindez rendkívüli hatással volt az alkotóra.
– A szín-tér kulcsfogalma Keserü Ilona életművének. Ahogy a hallás kénytelen volt átképezni magát, hogy helyesen észlelje Debussy zenéjét, Rimbaud verseit, átképzi magát a szem is, hogy megértse Keserü festészetét. Roppant hálásak lehetünk a művésznek, mert megdolgoztatja szemünket, teljes fizikai valónkat, lelkünket – mondta Geskó Judit, aki beszéde végén Keserü Ilona ragyogó palettáját idéző színkorongokat dobott a közönség közé.
– Egy éve nem festek ecsettel, minden mással igen, de ecsetet nem fogtam a kezemben, amióta kijöttem a térdoperációm után a kórházból. Régen is használtam vegyes technikákat, késsel kentem a festéket, olajkrétával, grafittal rajzoltam bele a képbe, de most nem tudok az ecset után nyúlni. Nem tudom megmagyarázni ennek okát, de valószínűleg azzal van ez összefüggésben, hogy a festészet aktivitása nem az agyban játszódik, hanem zsigeri dolog, a szent emberi test alkotása. A zene a legnagyobb dolog, ami történt az emberrel a világtörténelem során. Nem az ábrázolás, hanem a zene. A képet harapni lehet ahhoz képest, ahogy a zene viselkedik, rendkívül megközelíthetetlen szféra. Arra törekszem, hogy képeim felidézzék a zenei hangokat – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Keserü Ilona.
A tárlatról részletesebben itt.
A nagy érdeklődés kísérte megnyitón Cserép László a FüredKult igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, akik között alkotók, műgyűjtők is jelen voltak, köztük Alföldi Róbert is, aki kérdésünkre elmondta: nagy tisztelője Keserü Ilonának, alkotói energiáját irigylésre méltónak tartja.
A kiállítás július 27-ig látogatható a Vaszary Villában.
balatonfured.hu
Mert ha elindul a vonat...
2024.09.26.
Biztos nem Belgrádba ment a kérdéses járat... Akkor nem, hogy 32 percet késett volna, hanem 32 perccel előbb érkezett volna…
Bővebben
MÁV
2024.09.25.
A 32 perc az még csak lóf... sem. Ez tényleg így van. Bármit csak akkor lehet szóvá tenni, ha 120…
Bővebben
soha többet vonat!!!
2024.09.25.
Több éve vonatoztam utoljára és hétfőn egy világ dőlt össze bennem! a 13,05-ös tapolcai vonat 32 perces késéssel indult Füredről,és…
Bővebben