Hálásak lehetünk a művésznek, mert megdolgoztatja szemünket, teljes fizikai valónkat, lelkünket – mondta Geskó Judit művészettörténész Keserü Ilona tárlatának megnyitóján.
Az idő színtere – Cangiante című kiállítás mintegy ötven alkotáson keresztül, kisebb egységekre bontva, mutatja be a Kossuth- és Munkácsy-díjas alkotó festészeti tematikáit, a 60-as évek szabad gesztusokra alapozott, dinamikus festményeitől a sírköveken át, egészen a lenvászon domborításokig.
A gesztusképek, a barokk változatok, a zsilettrajzok, a nyolcasos képek mellett a Balaton-felvidék semmivel össze nem vethető varázslatát idézik a Balatonudvari sírkő motívumok és a híres kép-domborítások – jellemezte a kiállítást Geskó Judit művészettörténész.
Fotógaléria a megnyitóról. Katt a kis képre.
{photogallery}2432{/photogallery}
– A középpontban a reneszánsz géniusz, Michelangelo által is alkalmazott festő módszerrel a cangiante-val festett képek állnak… Nem logikus a rendszere a színek kiválasztásának, sokszor brutálisan nyers is lehet. Ha van valamilyen rendszer a használatában, akkor az a személyes szín-preferenciákon alapul – fogalmazott Geskó Judit, aki kitért rá, hogy Keserü Ilona a kétezres évek elején a helyszínen tanulmányozta a Sixtus-kápolna megtisztított mennyezetfreskóit, amelyeken ragyogó színek tűntek elő, mindez rendkívüli hatással volt az alkotóra.
– A szín-tér kulcsfogalma Keserü Ilona életművének. Ahogy a hallás kénytelen volt átképezni magát, hogy helyesen észlelje Debussy zenéjét, Rimbaud verseit, átképzi magát a szem is, hogy megértse Keserü festészetét. Roppant hálásak lehetünk a művésznek, mert megdolgoztatja szemünket, teljes fizikai valónkat, lelkünket – mondta Geskó Judit, aki beszéde végén Keserü Ilona ragyogó palettáját idéző színkorongokat dobott a közönség közé.
– Egy éve nem festek ecsettel, minden mással igen, de ecsetet nem fogtam a kezemben, amióta kijöttem a térdoperációm után a kórházból. Régen is használtam vegyes technikákat, késsel kentem a festéket, olajkrétával, grafittal rajzoltam bele a képbe, de most nem tudok az ecset után nyúlni. Nem tudom megmagyarázni ennek okát, de valószínűleg azzal van ez összefüggésben, hogy a festészet aktivitása nem az agyban játszódik, hanem zsigeri dolog, a szent emberi test alkotása. A zene a legnagyobb dolog, ami történt az emberrel a világtörténelem során. Nem az ábrázolás, hanem a zene. A képet harapni lehet ahhoz képest, ahogy a zene viselkedik, rendkívül megközelíthetetlen szféra. Arra törekszem, hogy képeim felidézzék a zenei hangokat – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Keserü Ilona.
A tárlatról részletesebben itt.
A nagy érdeklődés kísérte megnyitón Cserép László a FüredKult igazgatója köszöntötte az érdeklődőket, akik között alkotók, műgyűjtők is jelen voltak, köztük Alföldi Róbert is, aki kérdésünkre elmondta: nagy tisztelője Keserü Ilonának, alkotói energiáját irigylésre méltónak tartja.
A kiállítás július 27-ig látogatható a Vaszary Villában.
balatonfured.hu
Agora