Kalandok, sikamlós történetek

Kurtizánok, nagytermészetű színésznők, poharazó írók, sikamlós versek és Krúdy nyelves csókja. Praznovszky Mihály lebbentette fel a fátylat a korabeli füredi éjszakákról.

 

A hétvégén a késő esti órákban teljesen megtelt Jókai villájának udvara, több mint százan érdeklődő tekintettel várták, hogy a ház lépcsőjén álló Praznovszky Mihály irodalomtörténész bevezesse őket a korabeli Füred éjszakai életének titkaiba, az egykori irodalmi élet bulvárjába.

Egymást követték az anekdoták, Praznovszky olyan átéléssel és finom humorral mesélt, hogy az udvarba gyűlt, kezükben fáklyával ácsorgó közönség nem mozdult egy tapodtat sem, ott álltak egy helyben egy órán át és hallgatták a folyondár mondatokat.

Az író egykori udvarában, a sokat megélt fa alatt szóba került a „figyelemreméltóan csúnya és házsártos” feleség, Laborfalvi Róza, az idősödő író egyre élénkebb érdeklődése a női aktokat tartalmazó külföldi magazinok iránt, sőt, az állítólagos megcsalási történet is, miszerint a fiatal és üde Ottiliával vigasztalódott Jókai.

Praznovszky megjegyezte: Jókai, hasonlóan Petőfihez, amolyan szemlélődő, gyámoltalan ember volt, aki minden neki tetsző nőt egyből feleségül akart venni, így aztán az együtt hálás nem igen jött össze.
Ám a mesélő, nem csupán az irodalomtörténet idevonatkozó részleteinek tudója, de egyben nagy lebegtető is, így aztán a mellbimbók csókolgatásáról szóló, átéléssel megírt Jókai vers egy részletének felolvasásával végképp bizonytalanságban hagyta hallgatósását, – gondoljon mindenki, amit akar.

„Hetéra sereg sétál a sétányon” – így írt Széchenyi a füredi fürdőéletről, aki úgy vélte, itt „egy este annyi pénz cserélt gazdát, amennyiből több hajót lehetett volna építeni”.

Praznovszky természetesen tovább színesítette a korabeli hidegfürdői létet. A vízkúra bizony sok esetben csak alibiként szolgált, volt itt szerencsejáték, italozás, örömlányok és nagytermészetű színésznők ölelése. Zajlott a társasági élet, többen „betegebben tértek haza, mint érkeztek”, igaz más bajokkal, a gyomorproblémákat felváltották a görbe éjszakákon összeszedett kellemetlen nemi betegségek.

Ez olyan fürdő volt, ahol a női öltözők falán vájt lyukakon lehetett gazdagítani az erotikus élményeket – emlegette fel a múltat az irodalmár. A helyi lovász fiúk ugyanis meztelenül mentek lovaikkal a Balaton vizébe, így történhetett, hogy a ló csutakolás „olyan látvány volt, aminek egyetlen nő nem mert a közelébe menni, inkább tízesével mentek kukkolni a hidegfürdőbe”.

Az irodalmár anekdotáiból kiderült, hogy Ady Endre sem csak békésen sétálgatott a parton oldalán Csinszkával, ahogy azt jó pár fényképen meg is örökítették, hanem előszeretettel kóstolgatta a helyi borokat és társaságukban az első magyar sztriptíztáncosnő, Becker Baby is felbukkant. Ám italozásban nem Ady volt a legjobb, az irodalmár szerint Vörösmarty Mihály volt az első számú magyar alkoholista költő, mindaddig, míg a roppant jó kiállású Krúdy fel nem tűnt a színen. Krúdy, aki piroslámpás házban is lakott egy ideig, állítólag itt Füreden írta a nyelves csókról szóló írását, az igen plasztikus szövegből idézett is az irodalmár.

Blaha Lujza megúszta annyival, hogy fiatalabb kori kalandjait hátrahagyva füredi villájában inkább már csak a pletykálkodásnak szentelte idejét. Még szó esett Praznovszky kedvenc alakjáról, a fiatal férfiakat habzsoló, majd rendre elhagyó, Jászai Mariról, aki igazi szenvedélyes és végzetes díva volt.

Jókai villáját hátrahagyva a fáklyás menet átsétált a Kiserdőhöz, ahol egykor az „ismerkedni kész szépek roppant serege” várta a kalandokat keresőket. A postaházban lakó kurtizánok olyannyira hozzátartoztak a fürdővároshoz, hogy még Oláh János lelkész is megemlítette őket: „Vénusz madarai laknak itt.”

Hangulatos est volt, humorral, sok-sok irodalomtörténeti adalékkal, helyenként kiszínezett anekdotákkal. Várjuk a folytatást!

balatonfured.hu

Olvass tovább

Hozzászólások lezárva.