Városi értéktár

A városi értéktár célja: összegyűjteni és dokumentálni a település szellemi vagyonát. Bárki tehet javaslatot, így kialakulhat egy valóban átfogó kép Füred értékeiről.

A 2012-ben hozott Hungarikum-törvény lehetőséget nyújt minden településnek egy helyi értéktár felállítására, a kezdeményezéshez csatlakozott Balatonfüred is. Minden szellemi, anyagi, természeti és közösségi érték, vagy termék, alkotótevékenység, hagyomány, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó jelenség, épület, szobor, természeti környezet, rendezvény, a vendéglátáshoz, turizmushoz köthető attrakció egyaránt felkerülhetnek a listára.
A Magyar Értéktár alulról építkező piramis rendszer, amely több szinten összegzi a javaslatok alapján összeállított értékeket. A települések helyi értékeiből állítják össze a megyei értéktárat, azokból pedig az összes hazai tájegységet átfogó magyar értéktárat, amelyből aztán kiemelik a hungarikumokat.
A városi értéktárba akkor kerülhet be egy, a város területén található érték, ha valaki írásban kezdeményezi azt az alább csatolt formanyomtatványon. A beérkezett javaslatokat az önkormányzat Humán Bizottsága időközönként összegzi és az adott terület szakértőivel megvitatja.

Adatlap – javaslat az értéktárba kerüléshez

A Balatonfüred Városi Értéktár teljes listája és részletes anyagai megtekinthetők itt.

Néhány példa a városi értéktárból:

FÜREDI ANNA-BÁL

Az első Anna-bált 1825. július 26-án rendezte meg Balatonfüreden a Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leányának, Anna-Krisztinának a tiszteletére. A település centrumában álló, 1798-ban elkészülő copf-stílusú épületben rendezett első bálon ismerkedett meg Anna leendő férjével, Kiss Ernővel, aki később a szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett. További részletek itt.

BARICSKA CSÁRDA

Egyes feljegyzések szerint már az 1700-as években is emlegették az épületet, más források szerint voszont annyi bizonyos, hogy 1811-ben már működött a csárda. Mindenesetre az épületben őrzött régi prés a belevésett évszám szerint 1833-ban készült. Az épületet 1970-ben átalakították.

BALATONI HAJÓZÁS

A szervezett balatoni hajóközlekedés története 1846. szeptember 21-én kezdődött,  ekkor indult útjára a Kisfaludy, és ekkor indult meg a forgalom Keszthely, Balatonkenese, Alsóörs és Balatonfüred között. Fő kezdeményezője és anyagi támogatója Széchenyi István volt, de 1842-ben, egy füredi nyaralása során Kossuth Lajos is felvetette a balatoni hajózás ügyét. A Balaton Gőzhajózási Társaság 1846-ban tartotta első közgyűlését, amelynek Széchenyi István lett az örökös elnöke. Részletek itt.