Húsz alkotó, Markó Károly, Barabás Miklós, Libay Károly Lajos és társaik több mint száz grafikája, akvarellje látható a Vaszary Galéria tárlatán. Középpontban a tájképfestészet.
A XIX. század első felében az európai országokból érkező művészekhez csatlakozva magyar mesterek is útra keltek, hogy bekapcsolódjanak az úgynevezett Grand Tour-mozgalomba. Ez kezdetben inkább az arisztokrácia számára jelentette a neveltetés utolsó, lezáró fázisát, idővel azonban egyre több művész érkezett Itáliába, ahol nemzeti kolóniákba tömörülve tanulmányozták az ókor és a reneszánsz, valamint a barokk emlékeket, ismerkedtek a legújabb festészeti irányzatokkal.
– A tájképfestészet, mint önálló műfaj itt kapott először létjogosultságot. Először festettek az alkotók a természetben, először vált a táj a kép központi témájává, addig csak háttérként szolgált. A kiállítás ennek magyar vonatkozásait mutatja be – nyilatkozta a balatonfured.hu-nak Hessky Orsolya a tárlat kurátora.
– A magyar művészek közül az első jelentős mester Ferenczy István szobrász volt, aki Bertel Thorvaldsen műhelyében dolgozott több éven keresztül, így a művészeti élet középpontjában, közvetlenül a dán mester mellett tanulhatta a klasszicista szobrászat alapjait. Ferenczyt követően több szobrász, építész, de elsősorban festőművész érkezett Magyarországról Itáliába. Markó Károly például már érett festőként telepedett le Firenzében, s a negyvenes évekre ki is alakult körülötte egy laza kolónia, – Molnár Ferenc, Ligeti Antal, Kovács Mihály tanulták tőle a tájképfestészet friss fogásait.
Barabás Miklós másfél évet töltött Itáliában, ezalatt az idő alatt William Leitch angol festővel kötött barátságának köszönhetően megismerkedett az angol akvarellfestészet technikai fogásaival és a természet ezzel szoros összefüggésben kialakuló új látásmódjával. Tulajdonképpen ő az egyetlen a magyar alkotók közül, akinek később készült művein is jól felfedezhető ez a hatás – Hessky Orsolya, a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze.
Az itáliai tanulmányutak fontosak voltak, hiszen általuk a magyar művészek is jelen voltak abban az összeurópai együttlétben, amely hosszú időn keresztül az egész európai festészetet meghatározta, s amely a festészet jövőjének szempontjából alapvető jelentőségű volt.
A kiállításon szereplő művészektől – Balassa Ferenc, Kozina Sándor, Barabás Miklós, Molnár József, Libay Károly Lajos, gr. Forray Iván, Kisfaludy Károly – elsősorban papírmunkák láthatók, hiszen az utazások legfontosabb vívmánya éppen a szabadban, helyszínen való alkotás volt.
Az 1840-es évektől már az olajképek is megjelentek, így id. Markó Károly, Ligeti Antal s más mesterek egy-egy olajképe is szerepel a tárlaton, amelyen a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának gyűjteményéből néhány külföldi mester, Canaletto, Piranesi, Panini, munkái is láthatók.
A Magyar művészek Itáliában 1810–1860 című kiállítást augusztus 9-én, szombaton, 17 órakor nyitja meg dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Vaszary Galériában.
balatonfured.hu
sirjak vagy nevessek?
2025.05.10.
Ezt a hozzászólást olvasva majdnem elsírtam magam. Szegény nyaralótulajdonosok, hogy sajnálom őket. Valahol van egy lakásuk, itt meg egy nyaralójuk.…
Bővebben
Árokszőlő út közvilágítás
2025.05.07.
Az Árokszőlő úton van egy kiégett utcai lámpa. A szomszéd decemberben már bejelentette, de azóta sem történt meg a javítás.…
Bővebben
M.E.
2025.05.06.
Az aszfaltozás a városban nagyon nehézkesen halad! A 71-es főút Petőfi Sándor utcában, a balatonarácsi vasútállomással szemben! 2 hónapja nem…
Bővebben