Dürer és Jovánovics kiállítás a Vaszary Galériában

Nietzsche és Thomas Mann kedvenc képe a Vaszary Galériában. A világhírű festő és grafikus Albrecht Dürer metszeteiből nyílt kiállítás Balatonfüreden, amelyhez szorosan kapcsolódóan megnyitották az utóbbi évtizedek magyar művészetének egyik kiemelkedő alkotójának, Jovánovics Györgynek a tárlatát is.

 

– Mi az, az én? Mi az ember? Fontos kérdések, amelyek rendkívüli módon foglalkoztatták Dürert. Mindig kereste önmagát, a földi énjét és a nem evilági énjét egyaránt. A kiállításon láthatjuk leghíresebb képét a Melankóliát, amely egyfajta szellemi önarckép. A mű tele van jelképekkel, a homokóra a halált, a kutya a melankóliát jeleníti meg, a lovag pedig maga Dürer. Ez a legismertebb német kép, amelynek sok értelmezése van, – Nietzsche és Thomas Mann kedvenc alkotása. A metszeten látható egy kőtömb, amelyről eddig senki nem tudta megfejteni, mit jelent, ez a megfejthetetlen kód teszi még érdekesebbé az alkotást – mondta megnyitó beszédében Földényi F. László.
Fotógaléria, katt a kis képre.
{photogallery}3545{/photogallery}

Az esztéta szerint Jovánovics György alkotásai szoros rokonságban vannak a németalföldi mester munkáival, hiszen ugyanazok a kérdések foglalkoztatják. – Miből állok én? Mitől vagyok, az aki? Ezek a kérdések kötik össze a két kiállítást. Jovánovics reliefjei, a sajátos ornamentikával ellátott fejszobrai, amelyek a minták révén átváltoznak valami nem emberi jelenséggé, mind a belső univerzum megjelenítése -mondta Földényi F. László.

Fotógaléria, katt a kis képre.
{photogallery}3546{/photogallery}

A Hamvas Napok keretében nyílt meg Albrecht Dürer Pusztán fekete vonalakkal című tárlata és Jovánovics György – EGY ÖNÉLETRAJZ című kiállítása. A zsúfolásig telt galériában Kurtág György egy rövid zongora műve is elhangzott. A mű érdekessége, hogy kottáját Jovánovics György találta egy elhunyt barátja tárgyai között, a kotta bekeretezve szintén látható a kiállításon.

 

Albrecht Dürer (1471-1528) festő és grafikus, a német reneszánsz legnagyobb művésze. Ötvös apja a Békés megyei Ajtósról vándorolt ki Németországba, innen a Türer, majd a németesített Dürer (Ajtósi) név. Albrecht a művészettel apja műhelyében ismerkedett meg, miközben kitanulta az ötvösséget, majd elsajátította a fafaragás és rézkarcmetszés alapjait is, – később ez alapozta meg hírnevét.

Dürer volt az első német festő, aki vallásos hitét összeegyeztette az olasz reneszánsz tökéletesen elsajátított formanyelvével, tanulmányozta a perspektívát és a szépség szabályait. Hihetetlen rajztudással, részletességgel volt képes ábrázolni a valóságot.
Ő készítette az első tudományos csillagtérképet, megszállottan érdekelték az emberi test arányai, az egyik leghíresebb, a kiállításon is látható Ádám és Éva (képünkön) című metszetén az emberi szépséget a kiszámított, eszményi forma révén ragadta meg, – ezek az első német aktképek.
Élete vége felé szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti és geometriai kutatásokkal. Sokat mondó a humanista művészet kiemelkedő alakjának nürnbergi sírfelirata is: Mindaz, ami Albrecht Dürerből halandó volt, e domb alatt van eltemetve.

A füredi kiállítás mintegy nyolcvan fa- és rézmetszetét, valamint egy könyvét mutatja be a Szépművészeti Múzeum gazdag, több mint 200 lapot számláló Dürer-kollekciójából. A kiállított művek közül kiemelkedik a 16 fametszetből álló látomásos, zsúfolt és szenvedélyes Apokalipszis-sorozata, a Nagy Passió 11 jelenete és a 20 lapos Mária élete sorozat, valamint a rézmetszet œuvre-jének csúcsát jelentő, többrétegű tartalommal bíró, három mű: a Lovag, halál és az ördög, a Melencolia I és a Szent Jeromos. A művek jelképeit azóta is sokan sokféleképp magyarázzák.

A Pusztán fekete vonalakkal című kiállítás a metszetek mellett Dürer késői portréit is tartalmazza, amelyek a kortársakra és az utódokra is nagy hatással voltak. A Szépművészeti Múzeum Dürer-metszeteiből válogatott monografikus kiállítást legutóbb 1971-ben, Dürer születésének ötszázadik évfordulóján állították ki.

A tárlat június 19-ig látogatható. A metszetek ugyanis három hónapnál tovább nem kaphatnak fényt, mert az ártana a felületüknek, kiállításuk után teljes sötétségben kell néhány hónapig tárolni az alkotásokat.

Jovánovics György elképzeléseit évtizedek óta a műfajokon átívelő, ugyanakkor elsődlegesen mindig a szobrászathoz köthető gondolkodás, a pedagógiai szemlélet, az intellektuális megközelítési mód határozza meg. Széles spektrumú műveiben gyakran jelennek meg filozófiai, irodalmi, zenei inspirációk. A Vaszary Galériában látható kiállítás ebből a komplex rendszerből nyújt keresztmetszetet, a hatvanas években készült korai művektől kezdve, egészen a külön e tárlatra létrejövő alkotásokig.

Nagyméretű dobozszobrok, színes és fehér reliefek, fotómunkák, korai grafikák, kisplasztikák, maszkok, tanítványokkal közösen készült alkotások, és magára Jovánovicsra nagy hatást gyakorló klasszikus alkotások szerepelnek a kiállításon.

Jovánovics folyamatosan megújuló életművét az egymással párhuzamosan létező témafolyamok és az ezeket összekapcsoló kontextus rendszerek jellemzik, amelyekben fontos szerepet kapnak az önidézetek és a parafrázisok. Művészettörténeti utalásrendszerében ugyanúgy helyet kaphat a klasszikus görög szobrászat egy-egy alkotása, mint Rodin, vagy Medardo Rosso formavilága.
A július 17-ig látogatható kiállítás a Szépművészeti Múzeumból, illetve a Magyar Nemzeti Galériából kölcsönzött klasszikus alkotások segítségével mutatja fel Jovánovics művészettörténeti utalásokkal teli rendszerét. A tárlat egymás mellé rendeli a kész műalkotásokat, a vázlatokat, rajzokat és az inspirációs forrásként vagy önálló alkotásként megjelenő fotókat.

balatonfured.hu

Olvass tovább

Hozzászólások lezárva.