Az éltető víz – Kiállítás a Vaszary Galériában

A Vaszary Galéria tárlata a víz hétköznapi élethez kötődő kérdésköreiből válogat a 19. századi nemzetközi – döntően francia – és magyar remekművek között. Itt lesz a realista festészet atyjaként számon tartott Gustave Courbet, vagy a barbizoni iskola meghatározó mesterei, Jules Dupré és Charles-François Daubigny. A hazai művészek sorát pedig, többek között Benczúr Gyula, Csók István, Vaszary János, Mészöly Géza, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Paál László és Szinyei Merse Pál neve fémjelzi.

Napjainkban a Föld egyik legsúlyosabb ökológiai problémáját az édesvíz megléte és hiánya jelenti. A Vaszary Galéria és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria közös kiállításán látható festmények sora a művészet nyelvén, az esztétikum segítségével szól az emberiség számára nélkülözhetetlen, testnek, szellemnek és léleknek egyaránt táplálékul szolgáló víz fontosságáról.

– A tárlat több témakör szerint csoportosul, mindegyik más-más szempontból láttatja és dolgozza fel a vizet, mint az alapvető éltető elemünket. Elsősorban a víz hétköznapi élethez kötődő kérdésköreiből válogattunk, a klasszicizmuson, a romantikán, a realizmuson, a naturalizmuson, a plein air festészeten és az impresszionizmuson átívelő, reprezentatív művek bemutatásával – válaszolta kérdésünkre Plesznivy Edit művészettörténész.
A kiállítás kurátora szerint a tárlat különlegessége a realista festészet atyjaként számon tartott, nagy hatású francia művész, Gustave Courbet 1872-ben született sziklás tájképe illetve Benczúr Gyula a tárlat alkalmából restaurált, Starnbergi tó című festménye. A nagyközönség előtt eddig szinte ismeretlen vízparti tájkép, a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény rejtekéből kerül a bemutatóra.

A francia barbizoni iskola meghatározó mesterei, Jules Dupré és Charles-François Daubigny együttesen szerepelnek a tárlaton. Műveik mellett több olyan magyar festő alkotása is szerepel, akik erősen kötődtek a Párizstól néhány kilométerre fekvő Barbizonhoz.

Látható lesz a tárlaton az élete utolsó hat évében Barbizonban alkotó Paál László festménye, Munkácsy Mihály életművének egyik fontos darabja, egy meghitt életkép, amelyen egy, a vízhordás fárasztó munkája közben megpihenő lányalakot örökített meg.
Az intim tájfestés egyik legjelesebb magyarországi képviselője, Mészöly Géza Lidó című képe is szerepel majd a kiállításon, ahogy Mednyánszky László érzelmekkel telített, különös érzékenységgel megjelenített párás, ködös vízparti tájképei is. A buddhista filozófiától is érintett Mednyánszky a pillanat múlékonysága mellett az idő végtelen áramlását is képes volt érzékeltetni képein – ebből ad ízelítőt a füredi tárlat, amelyen Szinyei Merse Pál, és a modern magyar festészetet megalapozó nagybányai művésztelep alkotói közül Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár festményei is láthatók.
Külön teremben kapnak helyet Vaszary János tengerképei. A vízparti látványt, a halászbárkák és vitorlások színes kavalkádját, a nyaralók strandéletének ellesett epizódjait megörökítő festőnek ez volt az egyik legtermékenyebb, legvirtuózabb időszaka.

A Folyók, tavak, tengerek – Az éltető víz című tárlat megnyitója június 15-én, szombaton, 11 órakor lesz a Vaszary Galériában.