Krémes, velős pirítóssal

Két jellegzetes, helyi gasztronómiai termékkel, a Bergmann Cukrászda francia krémesével és a Muskátli Borozó, azaz a Hatlépcsős velős pirítósával bővült a Városi Értéktár. Az okleveleket a Füred Gastro színpadán adták át. Bekerült az értéktárba a Füredi História című helytörténeti folyóirat és a 25 éve alapított Helytörténeti Egyesület is.

Forsthoffer Ágnes szállodaigazgató felterjesztése alapján kapott felvételt a krémes illetve a velős pirítós az értéktár turizmus és vendéglátás kategóriájába.

– A Bergmann Cukrászda békebeli hangulatával, polgári, családias eleganciájával, kifinomult süteményeivel vonzza a városba a vendégeket. A krémesük, nemcsak egy sütemény, hanem megtestesíti a múltat, a jelent és a jövőt, hiszen a Bergmann családban generációról generációra száll a cukrász mesterség. A Muskátli Borozó, alias Hatlépcsős velős pirítósa pedig hosszú ideje meghatározó eleme a füredi gasztronómiai kínálatnak, szinte összefonódott a várossal – hangzott az érvelés.

Az okleveleket Molnár Judit és Hári Lenke önkormányzati képviselők adták át, stílusosan a hétvégén rendezett gasztronómiai fesztivál keretében.
– Gyűlnek a városi értékek, külön öröm, hogy a gasztronómia, vendéglátás területéről is van már pár érték, hiszen eddig ezek hiányoztak a listáról, holott egyértelműen hozzátartoznak Füred imázsához – fogalmazott Molnár Judit.

A Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület a város gazdag múltjának kutatásával, még fellelhető dokumentumok gyűjtésével, publikálásával, a helyi hagyományok értékek ápolásával foglalkozik, hosszú évek óta magas színvonalon – ezért kerülhetett be a Városi Értéktárba, mint ahogy a 2001-ben alapított helytörténeti folyóirat, a Füredi História, amely országos szinten is egyedülállónak számít, hiszen a periodika következetesen foglalkozik a város múltjával.

Jelenleg 42 különböző helyi értéket (rendezvényt, épületet, természeti jelenséget) ölel fel a városi értéktár, amelynek célja: dokumentálni a település szellemi vagyonát. Bárki tehet javaslatot, így van esély a szubkultúrák, a hivatalos értékrenden túli, Füred identitását meghatározó értékek megjelenítésére is. Alakul egy átfogó kép az Anna-báltól a magyar boglárkán át a helyi gasztronómiai jellegzetességekig.

A Balatonfüred Városi Értéktár évente kétszer ülésezik. A bizottság külső szakértőkkel együtt bírálja el a beérkező javaslatokat. Nagy erénye a kezdeményezésnek, hogy a városlakók határozhatják meg, mit tartanak Balatonfüred értékeinek. Minden szellemi, anyagi, természeti és közösségi érték, vagy termék, alkotótevékenység, hagyomány, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó jelenség, épület, szobor, természeti környezet, rendezvény, a vendéglátáshoz, turizmushoz köthető attrakció egyaránt felkerülhetnek a listára.
A Magyar Értéktár alulról építkező piramis rendszer, amely több szinten összegzi a javaslatok alapján összeállított értékeket. A települések helyi értékeiből állítják össze a megyei értéktárat, azokból pedig az összes hazai tájegységet átfogó magyar értéktárat, amelyből aztán kiemelik a hungarikumokat.

A városi értéktárba akkor kerülhet be egy, a város területén található érték, ha valaki írásban kezdeményezi azt. A beérkezett javaslatokat az önkormányzat Humán Bizottsága évente kétszer összegzi és az adott terület szakértőivel megvitatja. A bizottság feladata eldönteni a védelem szintjét is, ami lehet helyi, megyei vagy országos.