Megújult az emlékmű

A KDNP helyi szervezetének javaslatára, a kormány országos programjának támogatásával újult meg az emlékmű illetve a környezete.

– Példaértékű társadalmi összefogás eredményeként készült el 1923-ban az emlékmű. Az eredeti szándék szerint a református templom falán egy emléktáblát szerettek volna állítani a hősök emlékére, majd emlékoszlopot, végül egy tekintélyes emlékmű született. Szinte nem volt olyan füredi család, ahol ne gyászoltak volna a világháborúban elesett hozzátartozót. A szobor az évek alatt rossz állapotba került és a környezete sem volt már méltó az emlékműhöz, ezért kezdeményeztük a helyrehozását – mondta a Fehér templomban tartott avatón Illés Hajnalka. Az önkormányzati képviselő egyben felidézte a világháború vészterhes történelmi eseményeit, kiemelve: mintegy három és félmillió magyar katona vett részt a háborúban, közülük 530 ezer meghalt, 1,4 millió megsebesült, 830 ezren pedig fogságba kerültek.

Kontrát Károly a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a közadakozásból elkészült szobor máig hat és üzen: nem szabad elfelejtenünk azokat, akik az életüket áldozták a hazáért. Álljon példaként előttünk az a korabeli összefogás, amelynek révén elkészülhetett ez a mementó – fogalmazott.

Az emlékmű 1923-ban

1922. június 10-én a község képviselőtestülete bizottságot hozott létre a balatonfüredi hősi halottak emlékművének felállítására. Csizmazia Darab József, Pálfi Zsigmond és két lelkész foglalkozott az emlékmű létrehozásával, a hősi halált haltak hozzá¬tartozóival kérdőíveket is kitöltettek. 1923-ban gyűjtést indítottak, hang¬versenyeket rendeztek az emlékmű javára. A költségek összegyűjtése azonban nem volt egyszerű feladat az akkori rendkívüli infláció miatt. Az emlékművet végül 1923. szeptemberében leplezték le, az avatásán Rakovszky Iván az akkori belügyminiszter mondott beszédet.
Az emlékmű tetején, az ősmagyar harcos, a hadúr szobra őrködik a hősök felett. A négy turulmadár között 57 füredi hősi halott neve szerepel.
A korabeli tudósítások szerint az egyik legszebb emlékmű az országban, amelyet Homonnay Béla faragott műkőből.
Bár a forrásokban mindenhol Homonnay Bélát nevezik meg a szobor alkotójaként, de ez valószínűleg téves, mert ő maga nem volt szobrász, viszont testvére, Homonnay Jenő igen. Így elírás lehet a név és valójában Homonnay Jenő szobrászművész készíthette az emlékművet.

A megemlékezés végén az egyházak képviselői megáldották az emlékművet majd az önkormányzat képviselő elhelyezték koszorúikat a szobor lábánál.