A Balaton kotrási tervének szakmai egyeztetése a napokban volt Székesfehérváron, a beavatkozás a legsürgetőbb a Balatongyörök és Vonyarcvashegy előtti vízterületen, ahonnan több mint egymillió köbméternyi mederanyagot kell eltávolítani. Itt a közeljövőben el kellene kezdeni a kotrási munkákat – mondta Csonki István. Második ütemben a Keszthelyi-öböl (Keszthely előtt illetve a Zala torokban), majd harmadik ütemben a Szigligeti medencében és a Balatonfűzfő előtti vízterületen kell lepelkotrást végezni 20-30 centiméter vastagságban – tette hozzá.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az 1970-es évek végén, illetve a 80-as évek elején kezdték el rendszeresen kotorni a Balatonból a foszforban gazdag mederüledéket az ökológiai katasztrófával fenyegető mértékű algásodás miatt. Ekkor 5-6 kotróhajó dolgozott napi 24 órában a keszthelyi és szigligeti öbölben. A munkálatokra 2004-ig külön soron biztosított forrást az állami költségvetés. Az egyéb, külső terheléseket csökkentő intézkedésekkel – a térség csatornázásával, állattartás korlátozásával, Kis-Balaton vízvédelmi rendszer kiépítésével – mintegy másfél évtized elteltével javult a helyzet. A tó vízminősége 1995-re állt vissza stabilan a 60-as évekre jellemző szintre, ezt követően tíz év elteltével álltak le a vízminőség-védelmi kotrási munkákkal.
– Sajnálatos módon ennek kiértékelése és további kutatása is leállt – fogalmazott az igazgató, aki arról is beszámolt, hogy mivel a tó terhelése folyamatos, a vízügy 2014-ben intézkedési tervet dolgozott ki az esetleg fellépő problémákra. Elkészítették a tó mederfelmérését, iszap-térképét, áramlási modelljét és az újabb nádas-térképet.
Csonki megemlítette azt is, hogy a 2016-os balatoni kormányrendelet 41,5 milliárd forintos keretet biztosít vízgazdálkodási fejlesztésekre, vízminőség-védelmi beruházásokra; a keret felhasználásáról szóló tervek elkészültek, azonban a kivitelezésekre még nem áll rendelkezésre forrás.
(MTI)
Agora