Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Kovászna parkban rendezett ünnepségen dr. Schmidt Mária, Széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte az 1956-os forradalom eseményeit. Mint fogalmazott: az egész társadalom fulladozott a diktatúrától, fellázadt a kommunista terrorrendszer és az idegen megszállás ellen, ami ellopta a nemzet szabadságát. A nép felkelése vakmerő, lelkes és bámulatos erejű volt. A nemzet egy akaratot képviselt, vallási, származási és politikai különbségtétel nélkül. Mindenki egyet akart: szabadságot, függetlenséget.
– A szovjet katonai gépezet brutális erővel csapott le a magyar szabadságharcra. Azért mert 1956 a kommunista rendszert magát utasította el, nyíltan antikommunista és szovjet ellenes volt. Osztálykülönbség nélkül, mindenki szabadságot akart, nemzeti függetlenséget és szabad választásokat. Ezért azonosult velünk az egész világ. Az emberi méltóságért, nemzetünk megmaradásáért, identitásunk megőrzéséért harcoltunk. A magyar szabadságharc eltiprása azonban csupán pirruszi győzelem volt. Moszkva elvesztette arcát, kiderült, hogy a szabadság és a függetlenség esküdt ellenségei ők. 1956 leleplezte a kommunisták valódi természetét, és ezen többé már nem tudtak változtatni – fogalmazott Schmidt Mária.
- Képgaléria
A szónok hangsúlyozta: 1956 októberében a magyar emberek megértették, hogy nincs mire várni, nem lehet tovább tűrni. Rájöttek, nem lehet tovább méricskélni, realistának lenni, mert az a biztos pusztulást eredményezné. Nemzetünk megmaradása, önbecsülése volt a tét. Cselekedni kellett és szembeszállni a mérhetetlen túlerővel – vélekedett a történész, aki kiemelte: az 1956-os forradalom lerántotta a leplet a szovjet típusú terrorrendszerek rideg valóságáról. Európa 56-ban ébredt rá: nincs más út csak a szabadság, Magyarország a szabadság jelképévé vált.
– Október 23-a után mindössze 12 szabad nap következett. Háromszáz óra szabadság jutott a nemzetnek. Egy századmásodpercnyi szabadság jutott egy-egy magyarnak. Egy szívdobbanásnyi szabadság. Mégis az egész világ tisztelte ezt a villanásnyi időt. Becsüljük meg mi is, mert néha egy szívverésnyi idő többet ér, mint egész évszázadok.
Nincsenek kis nemzetek, csak bátrak. Minden nemzet sorsát azok a pillanatok határozzák meg, amikor nemcsak sodródnak a történelemmel, hanem maguk alakítják azt. Ez 1956-ban egy pillanatra sikerült nekünk. Ezekből a pillanatokból áll össze egy nemzet, ezekből a nemzetekből áll össze Európa, ezekből az emlékekből lehet építkezni. Hajtsunk fejet a hőseink előtt, mert ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak – zárta beszédét Schmidt Mária.
A megemlékezésen Kéri Kitty, színművész, a Balatonfüredi Kisfaludy Színház igazgatója, és Máté P. Gábor, a Veszprémi Petőfi Színház színművésze lépett fel.
A délelőtti órákban a Bibó szobornál Komáromi Móric, a Balatonfüredi Szent Benedek Gimnázium igazgatója mondott beszédet, délután a Bata ligetben tartanak majd megemlékezést, este hat órakor pedig ökumenikus ima lesz a köztemetőben.
Agora