Megszólalnak a versek

Az Eleven Költők Társasága zenei-filmes alkotóműhely, kortárs hazai költők egy-egy versét zenésíti meg, modern zenei köntösbe öltöztetve a lírai sorokat. Minden dalhoz videóklipet is készítenek, mert mint mondják, a versek reneszánszukat élik az online térben. Balatonfüreden a teljes repertoárját előadja a zenekar. Az Eleven Költők Társasága egyik tagjával, Keleti Andrással beszélgettünk.

– A kortárs költészet népszerűsítése a célunk, modern zenei világgal ötvözve megmutatni a költők verseit. Egyre fogy az értő, könyveket rendszeresen forgató olvasó, ezért úgy gondoltuk, szükség van az irodalom népszerűsítésére. A költők kiválasztása egyelőre adta magát, hiszen a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei irodalmi programjába bekerült alkotók műveit zenésítettük meg. Tavaly hat, idén kilenc szerző vett részt a programban, többiek között Szálinger Balázs, Lövétei Lázár László vagy Bék Timur.

– A műfaj hazai etalonja a Kaláka együttes. Miben más az Eleven Költők Társaságának a viszonya a versekhez, mint a nagy elődnek?
– A Kaláka együttes vers megzenésítései egy komoly példa előttünk, szeretjük őket. A vershez fűződő alázat szerintem közös a két zenekarban, de míg a Kaláka a nagy klasszikusok költeményeihez nyúlt, egyfajta értékmegőrzésként, addig mi, a fiatal szerzőket szeretnénk bemutatni és törekszünk egy modern zenei hangzásvilág megteremtésére is. A miénk egy groove alapú hangzás. Az elektronikus és az akusztikus hangzáslehetőségeket szeretjük kihasználni, a legfontosabb, hogy a versek hangulatát, líraiságát meg tudjuk fogalmazni zeneileg. Az is a különlegessége a zenekarnak, hogy mindegyik dalhoz videóklipet készítünk, hiszen azt érzékeljük, hogy a megzenésített versek videós tartalommal való megtámogatása, és ezzel az online felületeken a megjelenés nagyon fontos. Az online térben van egyfajta reneszánsza a versnek, ezt szeretnénk kihasználni.

– Mi alapján választják ki a megzenésítendő verseket? A kortárs költeményekben gyakori szabadabb verselés lehet akadály?
– Mindenképp kell, hogy a versnek legyen valamilyen formai vagy ritmikai szabályossága, de persze nemcsak a rímelésre gondolok. A kortárs költők egy része valóban kifejezetten szabadabb formájú versekben fejezi ki magát. Igyekszünk ezekhez is hozzányúlni, ez abban az esetben lehetséges, ha vannak benne olyan repetitív ritmusformák, amelyek zeneivé tehetők. Fontos még számunkra a vers atmoszférája, hangulata, ezeket zeneileg jól lehet érzékeltetni. Egy sajátos zenei formanyelvet szeretnénk kialakítani. Kicsit úgy dolgozunk, mintha filmzenét készítenénk.

– A költőkkel munkakapcsolatban vannak vagy épp ellenkezőleg, a szerzők már csak az elkészült dalt ismerik meg?
– Az alkotóval akkor egyeztetünk, ha szükséges. Például Szálinger Balázs esetében két versét összefűztük, mert szerintünk összetartoztak, ezt egyeztettük a költővel. Van olyan is, hogy a vers egy szakaszát kijelöljük refrénnek, amely többször megismétlődik a dalban. Egyébként szinte valamennyi költővel személyesen megismerkedtünk később. Az a tapasztalat, hogy a költők örülnek a verseik megzenésítésének és nem szólnak bele abba, miként válnak azok dalokká.

A koncert részletes programja itt olvasható.