Vera Molnar a számítógép segítségét bevonva a geometrikus kép és a véletlennek is teret adó képalkotás megteremtője a képzőművészetben. Az 1947-ben külföldre emigrált 99 éves alkotó mindmáig aktívan dolgozik. Napjaink mindent leuraló digitális kultúrájában érdekes találkozni egy olyan művész munkáival, aki több mint ötven évvel ezelőtt a technikai fejlesztések jövőjét vázolja fel, és az elsők között állítja a számítógépet a művészet szolgálatába.
– Vera Molnárnál a vonal egy végtelen gondolatfolyam, megállíthatatlan gondolatvezetés. Vonalai belülről fakadónak tűnnek. Sorozatai formai lehetőségek. A meghatározott szabályok szerint működő program által generált képek az alapelemek arányának apró változtatásaiból, Vera Molnar szavaival: 1 százalék rendetlenség hozzáadásával adódnak. Művészetében a felfedezésen van a hangsúly, a véletlen és a struktúra, a rend és a rendetlenség együtt van jelen a műveiben, amelyek közelebb visznek minket az elképzelhetetlenhez – fogalmazott a tárlat megnyitóján Kumin Mónika művészettörténész.
Vera Molnar egy interjúban kifejtette: már kisgyerekként is szinte algoritmikus szisztematikussággal kutatta a képi kifejezés lehetőségeit. Kislányként egy balatoni nyaralás alkalmával minimalista sorozatot kezdett rajzolni a Balaton partjáról, ám amikor megunta az alapszínek használatát, szépen fokozatosan a krétás doboz egymást követő árnyalataival kezdte újraalkotni az eredeti kompozíciót. Voltaképpen ez volt az első program, amely megszületett a fejebén.
- Képgaléria
Az 1947 óta Franciaországban élő Vera Molnar (1924) a számítógépes művészet egyik úttörője, a Groupe de Recherche d’art Visuel-nek (GRAV) alapítója volt 1960-ban. Molnar 1959-től kezdett kombinatorikus képeket készíteni az általa „machine imaginaire”-nak nevezett módszerrel, majd igen korán, már 1968-ban lehetőséget kapott arra, hogy valódi számítógéppel dolgozzon. Molnar ezután kezdte az informatikát generatív eszközként felhasználni festményei és grafikái elkészítésekor. A számítógépet úgy programozza, hogy az meghatározott mértani formákat és alakzatokat hozzon létre, melyeket kötött vagy véletlenszerű módon is variálni és kombinálni lehet. Műveiben kulcsszerep jut a számítógép algoritmikus véletlenjének, művészetének fontos fogalmai a rend és a rendetlenség, a struktúra és a szabadság. Művei többek közt olyan múzeumokban találhatók meg, mint a párizsi Musée National d’Art moderne, Centre Pompidou, a londoni Victoria and Albert Museum, vagy a brémai Kunsthalle.
A kiállítást jövő májusban egy újabb tárlat, a Vera Molnár 100 követi, amelyen az alkotóra nagy hatást tett művészek Dürer, Cézanne és Klee is hangsúlyt kapnak.
kekec
2024.11.28.
Szuper, hogy kijavítja a másik helyesírását. Imádom az ilyet. Bizony, rövid magánhangzóval írta a felemlegetett szót. De akkor miért írja…
Bővebben
ovi
2024.11.28.
Szerintem nem tájidegen, sőt egyetértek, jól néz ki. Hogy Dubaj, hogy jön ide, végképp nem értem. Biztos kellett valami nagy,…
Bővebben
Nagyon új óvoda
2024.11.28.
Én is egyetértek az eredeti kommentelővel. Nekem a tájidegen szó jutott eszembe. Van egy honlap, szerintem nem írhatom ide a…
Bővebben