– A költségvetés elkészítése előtt vagyunk még, de arra számítok, hogy ebben az évben kiegyensúlyozott gazdálkodása lesz a városnak. Az önkormányzat korrekt finanszírozást kap az államtól, biztosítani tudjuk tehát a feladatainkat, megkaptuk azokat a forrásokat is, amelyek a projektjeink előfinanszírozásához kellenek. A helyi adóbevételek is megfelelőek, nincs okom kételkedni abban, hogy idén ez másképp lenne.
Balatonfüred a kulturális városfejlesztés mellett döntött évekkel ezelőtt, a város méretéhez képest sokat költ a kulturális intézményeire és rendezvényeire, de ez elemi érdekünk. A kultúra támogatásában látok kicsi bizonytalanságot, jelenleg még nem ismert, hogy mennyit költhetünk majd erre az ágazatra, de ezek a döntések még nem születtek meg, bizakodó vagyok. A város nem éli fel a vagyonát, hanem gyarapítja azt, és tartalékkal is rendelkezünk.
– Jelenleg nincsenek új településfejlesztési pályázatok, így az idei év valószínűleg a már elkezdett beruházások befejezéséről szól majd. Milyen lehetőségei vannak a városnak ebben a gazdasági környezetben?
– Sok futó önkormányzati projektünk van, amelyek még jó pár évre munkát adnak nekünk. Elégedett leszek, ha ezeket be tudjuk fejezni. Sőt, úgy látom ennél a nagyságrendél többet nem is tudna a város magára vállalni. Ötmilliárdos működési költségvetése van Balatonfürednek, ehhez képest a fejlesztések miatt esetenként ennek a sokszorosát kell kezelnünk.
Annak ellenére, hogy bizonytalanok az uniós források, a településfejlesztések nem állnak le, hiszen az állam fejlesztési programja folytatódik.
Az állami beruházásokról szóló törvény tavaly októberben lépett hatályba, egy teljesen új rendszer kezdődik most. Jelenleg az előtervezési folyamatban vagyunk, összegyűjtöttük azokat a városfejlesztési elképzeléseket, amelyekhez 50 százalékot meghaladó állami támogatást szeretnénk kérni. A koncepciónk kész, az év közepén dönt majd a kormány, milyen programokat finanszíroz és milyen arányban. Egy tízéves időszakról van szó, amelyet évente felülvizsgálnak majd.
– Milyen fejlesztéseket adnak át ebben az évben?
– Idén májusban lesz az Esterházy-kastély átadó ünnepsége, az óvárosi rehabilitáció részeként tavasszal átadjuk az új Helytörténeti Gyűjteményt, amit nagyon régóta várnak a fürediek, ez egy igazán szép fejlesztés, zeneteremmel, kiállító térrel együtt. Elkezdődik a közösségi ház felújítása, az előtte lévő kereszteződésben körforgalom épül, a lakótelepen pedig egy jelentősebb zöldterület fejlesztés valósul meg. A kiserdei óvodát felújítjuk, Arácson pedig egy városrehabilitáció jellegű beruházás történik majd az Itató köz környékén, megoldjuk a csapadékvíz elvezetését is. Folytatjuk a Forrás parkban a közösségi tér kialakítását, közösségi épületet hozunk létre, megvilágítjuk a futókört és kerékpár-kört, locsolóhálózatot telepítünk és szabadtéri színpadot létesítünk, ami kertmozi céljára is alkalmas lesz – mindez szükséges ahhoz, hogy itt egy komfortosan használható és működőképes szabadtéri közösségi tér legyen.
Ugyan nem önkormányzati beruházásban, de elkészülnek a hajógyár fölötti futballpályák, korszerű öltözővel. Elkezdődik a Balaton utca átfogó felújításába, és megvalósulhatnak azok a kisebb volumenű egészségügyi fejlesztések, amelyek elsősorban az SZTK eszközbeszerzését szolgálják. Az arácsi református egyház fejlesztésében hamarosan megújul a helyi orvosi rendelő. Elkezdődik az Esterházy strand kabin épületének a fejlesztése, és reményeim szerint júniusban átadjuk az új Aranyhíd strandot. Az még nem dőlt el, hogy ez önállóan működik majd, vagy az Esterházy strandhoz csatoljuk. Fontos beruházás ez is, hiszen a parti fejlesztéseknél az az elsődleges szempontunk, hogy közvetlenül megközelíthető legyen a Balaton mindenki számára, a szezonon kívül mindenképp, de lehetőleg egész évben.
– Melyek a hosszútávú elképzelések?
– Reményeink szerint megújul a Balatonfüred-Tihany közötti kerékpárút, tervezzük a Petőfi Sándor utcai idős otthon megépítését, a kemping fejlesztésének a második ütemét, szolgálati lakások építését. Átadjuk a Lapostelki úton a kutyafuttatót, és fejleszteni szeretnénk az ipari park területén lévő gyepmesteri szolgálatot és ebmenhelyet. Kialakítanánk a Deák utca-71-es főút körforgalmi csomópontját, ami rendkívül fontos beruházás lenne, akárcsak a Germering utcai csomópont rendezése. A Füred-Tihany kerékpárút és a Germering utcai csomópont fejlesztése tisztán állami beruházásban valósulna meg.
– Hosszas huzavona után javában tart a görög falu bontása. Mikor lesz ez a terület újra használható?
– A görög falu négyhektáros területét végre megszerezte az önkormányzat, nagy munkánk van ebben, a miénk ez az értékes ingatlan, ez viszont többszázmillió forintba került. Eljött az ideje annak, hogy ebből bevétele is származzon a városnak. Itt két hektáron közparkot hozunk létre, amit nagyon fontos beruházásnak tartok. A másik két hektárt viszont hasznosítjuk, ott a teljes terület tízszázalékos beépítése mellett lakások épülnek majd. A tervek szerint két éven belül itt egy rendezett, használható terület lesz.
– Az Egyensúly Intézet friss településindexe szerint az ötezer fő feletti kisvárosok kategóriájában Balatonfüred az első, ráadásul évek óta tartja a város ezt a szintet. Az intézet kutatása közel hatvan kritérium alapján hasonlította össze az összes magyar települést, ez alapján állította fel a fejlettségi szintet jelölő listákat. Hogyan tovább? Milyen irányt vehet a városfejlesztés?
– Jól esik az elismerés, persze a statisztikákkal, kimutatásokkal azért óvatosan kell bánni. Mindig az volt az elsődleges cél hogy, élhető város legyen Balatonfüred, aki itt él, az jól érezze magát. Legyen éves, bejelentett munkahelye, rendes jövedelme. Legyenek jók az utak, legyen jó óvoda, közvilágítás, és így tovább, mert a turizmus az nem cél, hanem csak eszköz.
Igyekszünk kedvezményeket adni az életvitel szerűen itt élőknek. A parkolás, a strandi belépő, több szolgáltatás is kedvezményes, Füreden a legolcsóbb jelen pillanatban a hulladék szállítás díja.
Nagyon fontosnak tartom a város térségi szerepének az erősítését. Járási hivatali központ vagyunk, tankerületi központ vagyunk. Törvénykezési hely működik a városban, szeretnénk, ha járási bíróság és ügyészség is lenne. Rendőrkapitányság van a városban, ami a közbiztonság szempontjából is lényeges, az önkormányzati tűzoltóság központja is Füreden van. Fontos megőrizni az egészségügyi intézményeink legalább részleges önállóságát, fontos hogy itt a szívkórház és a honvéd kórház, mert ezekhez mind-mind munkahelyek kapcsolódnak.
Már négy évszakos város Balatonfüred. A kongresszusi központ létesítésével a főszezonon túl is tudunk vendégeket fogadni, az új jégpályával pedig szerintem egy új decemberi-januári szezont is fel tudunk majd mutatni.
Azokat a térségi fejlesztéseket kell nekünk szorgalmazni, amelyek éves munkát és jövedelmet adnak.
– A jövedelmek, a gazdasági környezet nagyon nehézzé teszi a lakás vásárlást, a város kiemelt üdülőváros státusza miatt ráadásul a füredi lakások piaci ára szinte elérhetetlen. A lakosság megtartása érdekében milyen mozgástere van az önkormányzatnak?
– Most indul egy mintaprogram itt a Balatonnál. A Balaton Fejlesztési Tanács közreműködésével szolgálati lakások épülhetnek első körben a járás székhelyeken, később a kisebb településeken. Füreden 16 ilyen lakást szeretnénk építeni. A költségek 60 százalékát állja az állam, 40 százalékát pedig az önkormányzat, a bérlő egy vállalható, 70-80 ezer forintos havi díjat fizet majd. Ennyi lakás nyilván kevés, de szerintem ez jó irány.
– Kedvezménnyel értékesíthető önkormányzati lakások építése nincs napirenden?
– Ha az önkormányzat elengedi a telek árát, akkor sem tud egy 70 négyzetméteres lakást 70 millió forintnál olcsóbban megépíteni. Ha kamatmentesen adnánk oda, 15 éves futamidővel, akkor is rendkívül magas lenne a törlesztőrészlet. Ez nem megoldás. A jelenlegi állami támogatással sem könnyű lakást venni, egyszerűen a jövedelmeknek kellene magasabbnak lenniük.
Ráadásul nekünk itt különösen nehéz a helyzetünk, hiszen a Balaton törvény miatt nem létesíthetünk gyárakat, sok bevételszerzési lehetőségtől elesünk, viszont magas jövedelmekre, minél több munkahelyre lenne szükség. Ezt a helyzetet kedvezményekkel kellene kompenzálni, erre jó példa az épülő szolgálati lakások.
Nagyon fontos lenne, ha az állam támogatná a bérlakás építést, ez jelentős mértékben segítené a lakáskérdést. Ha az állam, az önkormányzat és a bérlő közösen osztoznának a terheken, akkor ez működőképes rendszer lenne, és még a belföldi mobilitást is erősítené.
Agora