A csalogány nyelve

Neven Ušumović kortárs horvát író a szlovéniai Koperből érkezett a balatonfüredi könyvbemutatóra. Az író Szabadkán nőtt fel, Zágrábban filozófia és összehasonlító irodalomtudomány szakon, majd hungarológia és könyvtár szakon szerzett diplomát. Esterházy Péter, Bodor Ádám fordítója, de lefordította Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényét is.

– Kosztolányi és Csáth meghatározó volt számomra. Csáth Géza írásai annyira megérintettek, hogy úgy döntöttem, nem fordíthatom le a könyveit addig, amíg magam meg nem írom a novellái motívumait felhasználva a saját közegem világát – fogalmazott Neven Ušumović, aki beszélt az isztriai létezés sajátosságairól is. Isztrián az olasz, a szlovén és a horvát kultúra találkozik és vegyül egymással, olyan erőt képezve, amely maradásra bírja az itt élőket.

– Az itt élő népek túltették magukat a történelmi különbségeken, dialógus zajlik a különböző kultúrák között, ezért egy sajátos, szilárd regionális identitás jött itt létre, amit magam is nagyon kedvelek. Sajnos ez a Vajdaságban, ahol szintén több kultúra él egymás mellett, még nem valósult meg – vélekedett az író.

A könyvbemutatón Ladányi István költő, a Pannon Egyetem HTK docense, Ušumović könyvének fordítója a délszláv-magyar irodalmi kapcsolatokról, a délszláv térség mostani kulturális viszonyairól kérdezte a beszélgetés résztvevőit, akik mindannyian a Vajdaságból származnak.
Beszédes István költő, műfordító, a zEtna irodalmi portál és könyvkiadó vezetője, Orcsik Roland költő, író, műfordító, a Szegedi Tudományegyetem BTK Szláv Intézetének adjunktusa és Rajsli Emese műfordító, a Forum Könyvkiadó TraN(S)akció műfordítássorozatának szerkesztője egyetértett abban, hogy egy széthullott, túlságosan nacionalista világból jönnek, ahol az alkotók egyéni utakat választva igyekeznek újra összerakni maguk számára a szétesett világot.